Humulus japonicus
A japán komló a csalánvirágúak (Urticales) rendjébe, a kenderfélék (Cannabaceae) családjának komló (Humulus) nemzettségébe tartozó lágyszárú, kétlaki, egyéves kúszónövény.
Szára többnyire elgazó, akaszkodó liánszár, amely az óramutató járásának irányába csavarodik; hosszúsga 2,5-5 m. A szív alakú levelek átellenes állásúak. A levelek színükön élénkzöldek, fonákukon kissé hamvasak. A japán komló szára, levélnyele és a levélerek alapi szakasza is kapaszkodószőröktől érdes. A H. japonicus is kétlaki növény, vagyis a termős s a porzós virágzatok külön egyedeken fejlődnek ki. A nőivarú egyedek termős virágai összecsapzott, tojásdad, tobozszerű álfüzérbe állnak össze. Ez tulajdonképpen barkavirágzat, a komlók jellegzetes, lecsüngő, zöld tobozkája. A nővirgzat összesen tíz-tizenhat murvalevelet, illetve ugyanennyi takarópikkelyt s virágot tartalmaz. A termés makkocska, amely sárgásbarna, tojásdad-gömbös, felfújt vagy lencse alakú, nem mirigyes.
A japán komló Kelet-Ázsia mérsékelt éghajlatú területeiről származik, őshonos Japánban, Kelet-Kínban, Vietnamban, Tajvanon, Koreában és a szomszédos szigeteken, valamint Oroszország távol-keleti részein, az Amur és a Primorje folyó mentén. Észak-Amerikában és Európában, így hazánkban is több mint egy évszázada ültetett dísznövény. Bizonyos térségekben elvadult, meghonosodott, özönnövénnyé vált.
A japán komló Japánban a nagy nitrogén- s mésztartalmú, folyómenti, ártéri területeken terhes gyomnak számít, mivel ott is a társulások fajszegényedését idézi elő.
Hazai inváziója helyenként a természetközeli növényzetet, különösen a folyóvizek mellékét is veszélyezteti.
http://www.novenykatalogus.hu/noveny/humulus_japonicus/?nid=101627&rfid=90
BIOLÓGIAI INVÁZIÓK MAGYARORSZÁGON - ÖZÖNNÖVÉNYEK II. Szerk: Dr. Botta-Dukát Zoltán és Dr. Mihály Botond, Budapest, 2006. ISBN 963 87073 2 1