Vitis riparia
A parti szőlő a szőlővirágúak (Vitales) rendjébe, a szőlőfélék (Vitaceae) családjának szőlő (Vitis) nemzetségébe tartozó növény.
20m-es magasságba is fel tud kapaszkodni. Őszi lombszíne sárga. Bíborfekete 6-9 cm-es bogyótermése van, amely fanyar és savanykás. Ártereinken tömegesen elvadult, alanynak használják. Tenyeresen karéjos levele van, 8-18 cm hosszúak, többnyire 3 kisebb karéjúak, felül fényes élénkzöldek, fonákuk világoszöld. Minden harmadik nóduszon fejlődik virágzat és termés,a virágok sárgás színűek, májusban és júniusban virágzik. Virágai a levelekkel átellenesen álló bugákban állnak. 2-4, általában körte alakú magja van. A kacsok kétágúak. A hidegnek nagyon jól ellenáll, -57 fokos hőmérsékletig fagyálló. A szárazságot is jól tűri.
A Vitis riparia Amerikában őshonos Európába az 1600-as évek közepén került, majd elvadult és tömegesen elterjedt.
A Vitis riparia inváziós természetvédelmi gyom. A folyparti természetes társulásokban (Salicetum albae-fragilis stb.) tömegesen megtalálható, a lombkoronaszintig befutja a társulás cserjéit és fáit. Veszélyességét a közparkként is használt ligeterdőkben (tapasztalhatjuk, ahol letöri a fákat. Az erős beárnyékolás az aljnövényzetre is diverzitást csökkentő, szelekciós hatással van.
BIOLÓGIAI INVÁZIÓK MAGYARORSZÁGON - ÖZÖNNÖVÉNYEK II. Szerk: Dr. Botta-Dukát Zoltán és Dr. Mihály Botond, Budapest, 2006. ISBN 963 87073 2 1
http://hu.wikipedia.org/wiki/Parti_sz%C5%91l%C5%91