Az "növények és az állatok" az ember és a mikroorganizmusok mellett (velük külön oszlopban foglalkozunk) az ökoszisztéma két domináns élőlénycsoportja, a biológia és ökológia, valamint a természetvédelem hagyományos célszervezetei. A környezetmenedzsment keretében mint a környezet aktív részét és használóit tárgyaljuk a növényeket és az állatokat. Ilyen összefüggésben a növények és az állatok a környezeti ártalmaknak kitett "receptorok", egyszersmind egyes környezeti problémák okozói is, bár ez utóbbiban nem közelítik meg az embert.
A környezeti kockázat szempontjából fontos tényező, hogy az ökoszisztémának milyen az állapota, sűrűsége, összetétele, mennyire érzékeny, milyen kapcsolatban áll, milyen módon használja a környezetet. Az ökoszisztéma többi elemével való kölcsönhatás is fontos tényező, a táplálékláncok, az együttműködések és az ellenségeskedések.
A növények és állatok, a Föld, a földi ökoszisztéma, a környezeti elemek fő használói, többszörösen veszélyeztetettek az emberi tevékenység által: egyrészt közvetlenül (erdőirtás, fajok kipusztítása, ökológiai egyensúlyok felborítása, invazív fajok behurcolása, stb.), másrészt közvetetten, az ember által elszennyezett környezeten keresztül, amikor a környezetbe került vegyi anyagok és egyéb káros hatású ágensek (hő, fény, sugárzás, stb.) károsítják az ökoszisztémák természetes egyensúlyát, pusztítják az érzékenyebb ökoszisztéma-tagokat.
A növények és állatok az emberhez hasonlóan szívják a szennyezett levegőt, isszák a szennyezett vizet, nőnek, élnek a szennyezett talajban. Az emberhez képest azért vannak még inkább kitéve a szennyezett környezet káros hatásainak, mert ők teljes szervezetükkel, teljes testfelületükkel érintkeznek a környezettel a környezeti elemekkel, fázisokkal, abban élnek, abból táplálkoznak. Nincs kiporszívózható lakásuk, légkondicionáló készülékük, pollenszűrős autójuk, ruhájuk, fürdőszerük amivel némiképpen meg tudnák védeni magukat. És a biológiai védekező rendszerük, az immunrendszerük sem olyan fejlett, mint az emberé.
Mindebből adódik, hogy a növények és állatok környezeti veszélyeztetettsége igen nagy, amit a veszélyeztetett, kipusztuló, vagy már ki is pusztult fajok száma is mutat.
A növényi és állati fajok környezetmenedzsment szempontok szerinti tárgyalásakor fontos megkülönböztetni a természetes és a mesterséges ökoszisztémákat. A természetes körülmények között vagy az agrárökoszisztémákban élő növények és állatok egészsége, környezeti kockázatai nagyon eltérőek lehetnek és az ember szempontjából is más célokat kell teljesíteni. Érdekes az erdők esete, mely határmezsgyének tekinthető a természetes és agrárökoszisztémák között és jól példázzák, hogy az ökoszisztéma és az ember igényeiben meg kell találni és meg kell teremteni a harmóniát.