Az "embert" elsősorban mint a környezet használóját mutatjuk be ebben a képtárban. Ilyen összefüggésben az ember a környezeti ártalmaknak kitett "receptor", az ökoszisztéma része, csúcsragadozó.
A környezeti kockázat szempontjából fontos tényező, hogy az ember milyen módon használja a környezetét, városi lakos-e, földművelő, természetjáró, sportoló, illetve hogy az ipar vagy a kereskedelem valamelyik ágazatában dolgozva érintkezik-e a környezettel. Az sem mindegy, hogy gyerekről, felnőttről, férfiról vagy nőről van-e szó, mert érzékenységük és szokásaik eltérnek.
Az embert nemcsak a környezettel való közvetlen érintkezés során érhetik környezeti ártalmak (szennyezett levegő beszívása, szennyezett vízzel érintkezés, szennyezett talajjal érintkezés, gyerek esetében talaj elfogyasztása), de az ivóvízen és a táplálékon keresztül is. Ez azt jelenti, hogy egy szennyezett talajtól szennyezett növény az állatok vagy az ember tápanyagaként további kockázatokat jelent.
Az ember, a Föld, a földi ökoszisztéma, a környezeti elemek egyik fő használója a fentiek értelmében igen sok irányból veszélyeztetett, sokféle káros hatásnak van kitéve, miközben használja a környezetet, szívja a levegőt, issza vizet, táplálkozik, stb.
A kockázatmenedzsment megkülönbözteti a munkahelyi ártalmakat, azokat, melyeknek a dolgozó, az alkalmazott van kitéve munkája során és a környezeti ártalmakat, melyeknek ismeretlenül, kéretlenül van kitéve mindenki.
Amíg a munkahelyi kockázatokat a kockázatok megismerésével, megelőzéssel, a források és forrás-technológiák változtatásaival, védőfelszereléssel, az ott töltött idővel, stb. kellő mértékben le lehet csökkenteni, addig a környezeti kockázatoknak való kitettségünk kiszámíthatatlan, gyakran kezelhetetlen. Jellemző módon azonosítatlan forrásokból, diffúzan, levegővel, vízzel, élelmiszerrel vesszük be, időjárástól, széljárástól függően vagyunk kitéve ezeknek a szennyezettségeknek vagy más ártalmaknak. Tehát tudtunkon és befolyásunkon kívül eső kockázatokról van szó, melyek gyakran csak közvetve és hosszútávon nyilvánulnak meg, nem megismerhetőek az ok-okozati összefüggések, tehát a tudomány mai állása szerint nehezen kezelhető kockázatokat jelentenek.
Ez persze nem jelenti azt, hogy semmit nem tudunk, a vegyi anyagok egészségkockázatait például ismerjük, de hogy milyen termékben miből mennyi van és ezek egy-egy ember esetében hogyan összegződnek, azt már nehezebb kiszámítani. A nem tipikus, a mennyiséggel nem arányos, a csak hosszútávon jelentkező, az egyéni érzékenységtől függő hatások okozzák a legtöbb bizonytalanságot, az allergén anyagok, a hormonrendszert és az immunrendszert károsító anyagok, az idegrendszert lassan felőrlő hatások, stb.