Tesztorganizmus neve | |
Latin név | Lepidium sativum |
Magyar név | Kerti zsázsa |
Angol név |
|
Rendszertani besorolás [1] | |
- ország | Plantae (növények) |
- törzs | Magnoliophyta (zárvatermők) |
- osztály | Magnoliopsida (kétszikűek) |
- rend | Brassicales (keresztesvirágúak) |
- család | Brassicaceae (káposztafélék) |
- nemzetség/nem | Lepidium (zsázsa) |
- faj | Lepidium sativum |
Tesztorganizmus jellemzői | |
Élőhely | Talaj [2,4] |
Fontosabb külső jegyek | Apró, barna magként vetik el. Apró, sűrű zöld levelekkel hajt ki. A kerti zsázsa 40–90 cm magasra nő, szára merev, felálló. Fürt virágzata van, termése tojásdad, lapított, szárnyas szegélyű. Üregenként 1 db világosbarna vagy vöröses színű, tojás alakú, enyhén lapított, 2–3 mm hosszú, 1–1,5 mm széles, sima felületű mag található benne. [1] |
Táplálkozás | - |
Szaporodás | Magról vetve. |
Egyéb fontosabb jellemzők | - |
Szabványok és referenciák [2] | |
Szabványosított tesztmódszer? | igen |
Szabvány típusa, száma | OECD/OCDE 208 (2006) [2] |
Nem szabványos tesztmódszerek |
|
Környezettoxikológiai alkalmazás | |
Tesztorganizmus fenntartása | szobahőmérsékleten való szárítás és homogenizálás [2] |
Teszteléshez használt organizmus jellemzői | Figyelni kell arra, hogy a magok ne legyenek szennyezettek, a felületükön ne legyenek jelen kórokozók. Ennek elkerülése végett az elültetés előtt egy hétre a magokat gyenge hipokloritos oldatban meg kell áztatni, csapvízben alaposan leöblíteni, majd megszárítani. [2] |
Tesztorganizmus érzékenysége | általános vegyi anyagok, növényvédőszerek (peszticidek) [2] |
Tesztmódszer alkalmassága | talaj (szilárd fázis formájában) [2,4] talaj (vizes fázis formájában) |
Tesztelés elve | toxicitás vizsgálat [2,4] |
Tesztmódszer leírása | Minden szennyezett talajmintából hígítási sort készítenek kontroll talajjal. A szennyezett talajokból bemért mennyiségek: 5 g, 2,5 g, 1,25 g, 0,62 g, 0,31 g. Ezután a szennyezett talajokból bemért mennyiségeket 5 g-ra egészítik ki a kontroll talajjal, majd minden mintához annyi vizet adnak, hogy az megfeleljen az egyensúlyi telített nedvességtartalomnak. A talajok homogenizálása után a Petricsészékbe 20-20 zsázsamagot tesznek egyenletes elrendezésben. Az így elkészített mintákat 20°C-on sötét szobában tartják, és 7 nap elteltével mérik a kifejlődött növények nyers tömegét (biomassza), valamint szár- és gyökérhosszát. [4]
A magokat elvetik a kontroll talajba és a vizsgálandó talajba. 14-21 nap elteltével megfigyelik a palánták számát, valamint a növekedésük mértékét. Ezeket a megfigyelt eredményeket összevetik a kezeletlen kontroll növényekkel. A vizsgálat során figyelni kell az edények anyagára és megfelelő méretére, a növekedéshez és a növény igényeihez megfelelő hőmérsékletre, páratartalomra, CO2 koncentrációra és fényre. Kertészeti körülmények között kell tartani az elültetett magokat. [2]
Vizes fázisú minták esetében a petricsészébe egy szűrőpapír korongot helyeznek és megnedvesítik a vizsgálandó oldattal. |
Mérési végpontok | palánta megjelenés, növekedés |
Vizsgálati végpontok | ECx, ERx, NOEC [2] EC20, EC50 [4] |
Méréshez szükséges műszerek | kontroll talaj, vizsgálandó talaj, edények, szemmel való végpont meghatározás [2] |
Tesztek időigénye | 7 nap [4] 14-21 nap [2] |
Egyéb | |
Megjegyzések | Különböző nehézfémek környezettoxikológiai adatai talajra és talajszuszpenzióra vonatkoztatva: CuSO4 (LC50): 2,43 mmol/l [5] Pb(NO3)2 ( LC50): 3,37 mmol/l [5] ZnSO4 (LC50): 60,1 mmol/l [5] NaCl (LC50): 170,9 mmol/l [5] |
- Wikipedia – the free encyclopedia – kerti zsázsa (http://hu.wikipedia.org/wiki/Kerti_zs%C3%A1zsa)
- OECD/ OCED 208 (2006), OECD GUIDELINES FOR THE TESTING OF CHEMICALS, Terrestrial Plant Test: Seedling Emergence and Seedling Growth Test (http://www.oecd-ilibrary.org/docserver/download/fulltext/9720801e.pdf?expires=1350511532&id=id&accname=freeContent&checksum=322AB648FD02407033A1BA545630595F)
- http://www.edenkert.hu/konyhakert/zoldsegek/ikea-zsalya-helyett-zsazsa/1708/
- Gruiz K., Horváth B., Molnár M. (2001) Környezettoxikológia, Vegyi anyagok hatása a környezetre. Műegyetemi Kiadó, Budapest
- Milan B. Arambasis, Sabrija Bjelic and Gordana Subakov: Acute toxicity of heavy metla (cooper, lead, zinc) phenol and sodium on Allicum Cepa L., Lepidium Sativum L. and Daphnia Magna St.: comparative investigations and the practical applications, Wat. Res. Vol. 29, No. 2, pp. 497-503, 1995
- P. Alvarenga, P. Palma, A.P. Gonçalves, R.M. Fernandes, A.C. Cunha-Queda, E. Duarte, G. Vallini : Evaluation of chemical and ecotoxicological characteristics of biodegradable organic residues for application to agricultural land, Environment mInternational 33 (2007) 505–513