Enchytraeus albidus

Kép forrása
http://www.aquabid.com/cgi-bin/auction/closed.cgi?view_archive_item&foodl1240095002
Leírás szerzője
Semsey Gabriella

Tesztorganizmus neve

Latin név

Enchytraeus albidus

Magyar név

Közönséges televényféreg

Angol név

White worm

Rendszertani besorolás [1] 

-          ország

Animalia

-          törzs

Annelida

-          osztály

Clitellata (alosztály: Oligochaeta)

-          rend

Haplotaxida (alrend: Tubificina)

-          család

Enchytraeidae

-          nemzetség/nem

Enchytraeus

-          faj

Enchytraeus albidus

Tesztorganizmus jellemzői 

Élőhely

talaj

Fontosabb külső jegyek

Kisebb termetű, fehér gyűrűsférgek. [2] Testhosszúságuk 1,5–45 mm, testszélességük általában 0,09–1,20 mm közötti. A szelvények száma a kifejlett állatoknál 18 és 90 között változik. A frissen kelt állatoknak kb. 10 szelvényük van. [3]

Táplálkozás

szerves anyagok

Szaporodás

A televényférgek hímnősek, ivarosan szaporodnak. Párosodás során két egyed kölcsönösen kicseréli spermakészletét, majd petéket tartalmazó kokonokat rak le. A peték 12 nap múlva kelnek ki. [2] Az egyedfejlődés sebessége több tényező mellett elsősorban a hőmérséklettől függ. [3]

Egyéb fontosabb jellemzők

A televényférgek rendkívül elterjedtek az egész világon, a trópusoktól a sarkvidékekig. Szinte minden élettérben megtalálhatók, de különösen a szerves anyagokban gazdag közegeket kedvelik. [4]

Szabványok és referenciák

Szabványosított tesztmódszer?

igen

Szabvány típusa, száma

OECD 220 (2003)

ASTM E 1676-97 (2000)

ISO 16387 (2002)

Nem szabványos tesztmódszerek

-

Környezettoxikológiai alkalmazás 

Tesztorganizmus fenntartása

Természetes talajon, mesterséges talajon és agaron is tarthatók. [3] Egyedfejlődésük gyors, az érett kort hőmérséklettől függően (12-18 °C) 33-74 nap alatt elérik. [5]

Teszteléshez használt organizmus jellemzői

Csak azok a kultúrák használhatók fel a teszthez, amelyeket laboratóriumban problémamentesen lehetett tartani legalább 5 hétig (egy generáció). A teszthez kifejlett, nyereggel rendelkező televényféreg szükséges. A kiválasztott tesztállatoknak legyen ikrájuk (fehér folt) a clitellum területen. [5]

Tesztorganizmus érzékenysége

vegyi anyagok

Tesztmódszer alkalmassága

talaj minősítésére használható

Tesztelés elve

Egy fajt alkalmazó, krónikus, állati teszt.

A felnőtt egyedeket mesterséges talajon a tesztanyag különböző koncentrációinak teszik ki. A 6 hetes teszt során a felnőtt egyedek túlélését értékelik, illetve a teszt során született fiatal egyedek számának segítségével a tesztanyagnak kitett állatok reproduktív hozamát a kontrolltalajon lévő állatok reproduktív hozamával hasonlítják össze.

Tesztmódszer leírása

Encytraeid Reprodukciós Teszt

Minden tesztkoncentrációhoz adott mennyiségű, mesterséges talajt helyeznek a tesztedényekbe. A kontrolltalajokat - a tesztanyagok nélkül - is elkészítik. Ételt adnak minden edénybe, majd 10-10 férget véletlenszerűen elhelyeznek bennük.

Az edényeket temperált hőmérséklet (20±2 °C) és 40–60% páratartalom mellett tartják, és hetente egyszer őrölt zabpehellyel etetik az állatokat. A tesztet irányított világos-sötét ciklusok alatt kell végezni (16 óra világos-8 óra sötét) 400-800 lux megvilágítással. A nedvességtartalmat és a pH-t is mérni kell a kontrollra és a kezelt talaj minden koncentrációjára egyaránt.

A 21. napon az élő felnőtt egyedeket megszámolják, és a viselkedésükben, illetve a morfológiában bekövetkezett változásokat feljegyzik. Ezután minden felnőtt egyedet elvesznek a tesztedényekből.

A 42. napon az új, kikelt, fiatal egyedeket megszámolják, és a kontrolltalajon lévő állatok reproduktív hozamával összehasonlítják. [5]

A teszt érvényességének feltétele, hogy a kontrolledényekben a kifejlett állatok mortalitása a reprodukciós teszt első három hetében kisebb legyen 20%-nál, az utódok száma a kísérlet végén pedig 25-nél több legyen egy tesztedényben, valamint a fiatalok átlagos számának varianciája ne legyen több mint 50%. [3]

 

Néhány jellemző EC50 érték:

Nátrium-szelenit: EC50= 0,9 mg/kg [6]

Nikkel: EC50= 275 (217-346) mg/kg [7]

Higany: EC50= 22 mg/kg [8]

Növényvédőszerek: [9]

fenmedifam: EC50= 28 (27-30) mg/kg

karbedazim: EC50= 0,1 mg/kg

pentaklórfenol: EC50= 4 mg/kg

lindán: EC50= 33 mg/kg

Mérési végpontok

élő tesztorganizmusok száma

Vizsgálati végpontok

NOEC és/vagy ECx

Méréshez szükséges műszerek

sztereomikroszkóp [5]

Tesztek időigénye

6 hét

Egyéb 

Megjegyzések

Tesztorganizmusként való használatuk előnyös, mert gyors az egyedfejlődésük, különböző anyagokon (természetes talaj, OECD talaj, agar) tarthatók, változatosan etethetők és mindhárom vizsgálati szinten (laboratórium, félszabadföldi, szabadföldi) alkalmaz-hatók. [3]

Szerző által felhasznált források

[1]: ITIS Database- Integrated Taxonomic Information System

http://www.itis.gov

 

[2] The aquarium Wiki: Enchytraeus albidus

http://www.theaquariumwiki.com/Enchytraeus_albidus

 

[3] Somogyi, Z., Bakonyi, G., Kiss, I. (2005) Ökotoxikológiai vizsgálatok televényférgekkel (Annelida: Enchitraeidae). Agrokémia és Talajtan, 54:3-4

 

[4] Dózsa-Farkas, K (2002) Mit érdemes tudni a televényférgekről (Enchytraeidae, Annelida)? Állattani Ismeretek, 87:149-164

 

[5] OECD/OCDE 220 (2003) OECD guidelines for the testing of chemicals. Encytraeid Reproduction Test. OECD/OCDE Szabvány

 

[6] Somogyi, Z., Bakonyi, G., Csathó, P. (2004) A nátrium-szelenit hatása a közönséges televényféregre (Enchytraeus albidus Henle, 1837 Oligochaeta: Enchytraeidae). Állattani Közlemények, 89: 67–71

 

[7] Lock, K., Janssen, R. C. (2002) Ecotoxicity of nickel to Eisenia fetida, Enchytraeus albidus and Folsomnia candida. Chemosphere, 46:197-200

 

[8] Lock, K., Janssen, R. C. (2002) Ecotoxicity of mercury to Eisenia fetida, Enchytraeus albidus and Folsomnia candida. Biol Fertil Soils, 34:219-221

 

[9] Novais, S. C., Soares, A., Amorim, M. (2010) Enchytraeus albidus (Oligochaeta) exposed to several toxicants: effects on survival, reproduction and avoidance behaviour. TERRAPUB, Interdisciplinary Studies on Environmental Chemistry — Biological Responses to Contaminants, 237-242