Tesztorganizmus neve | |
Latin név | Enchytraeus albidus |
Magyar név | Közönséges televényféreg |
Angol név | White worm |
Rendszertani besorolás [1] | |
- ország | Animalia |
- törzs | Annelida |
- osztály | Clitellata (alosztály: Oligochaeta) |
- rend | Haplotaxida (alrend: Tubificina) |
- család | Enchytraeidae |
- nemzetség/nem | Enchytraeus |
- faj | Enchytraeus albidus |
Tesztorganizmus jellemzői | |
Élőhely | talaj |
Fontosabb külső jegyek | Kisebb termetű, fehér gyűrűsférgek. [2] Testhosszúságuk 1,5–45 mm, testszélességük általában 0,09–1,20 mm közötti. A szelvények száma a kifejlett állatoknál 18 és 90 között változik. A frissen kelt állatoknak kb. 10 szelvényük van. [3] |
Táplálkozás | szerves anyagok |
Szaporodás | A televényférgek hímnősek, ivarosan szaporodnak. Párosodás során két egyed kölcsönösen kicseréli spermakészletét, majd petéket tartalmazó kokonokat rak le. A peték 12 nap múlva kelnek ki. [2] Az egyedfejlődés sebessége több tényező mellett elsősorban a hőmérséklettől függ. [3] |
Egyéb fontosabb jellemzők | A televényférgek rendkívül elterjedtek az egész világon, a trópusoktól a sarkvidékekig. Szinte minden élettérben megtalálhatók, de különösen a szerves anyagokban gazdag közegeket kedvelik. [4] |
Szabványok és referenciák | |
Szabványosított tesztmódszer? | igen |
Szabvány típusa, száma | OECD 220 (2003) ASTM E 1676-97 (2000) ISO 16387 (2002) |
Nem szabványos tesztmódszerek | - |
Környezettoxikológiai alkalmazás | |
Tesztorganizmus fenntartása | Természetes talajon, mesterséges talajon és agaron is tarthatók. [3] Egyedfejlődésük gyors, az érett kort hőmérséklettől függően (12-18 °C) 33-74 nap alatt elérik. [5] |
Teszteléshez használt organizmus jellemzői | Csak azok a kultúrák használhatók fel a teszthez, amelyeket laboratóriumban problémamentesen lehetett tartani legalább 5 hétig (egy generáció). A teszthez kifejlett, nyereggel rendelkező televényféreg szükséges. A kiválasztott tesztállatoknak legyen ikrájuk (fehér folt) a clitellum területen. [5] |
Tesztorganizmus érzékenysége | vegyi anyagok |
Tesztmódszer alkalmassága | talaj minősítésére használható |
Tesztelés elve | Egy fajt alkalmazó, krónikus, állati teszt. A felnőtt egyedeket mesterséges talajon a tesztanyag különböző koncentrációinak teszik ki. A 6 hetes teszt során a felnőtt egyedek túlélését értékelik, illetve a teszt során született fiatal egyedek számának segítségével a tesztanyagnak kitett állatok reproduktív hozamát a kontrolltalajon lévő állatok reproduktív hozamával hasonlítják össze. |
Tesztmódszer leírása | Encytraeid Reprodukciós Teszt Minden tesztkoncentrációhoz adott mennyiségű, mesterséges talajt helyeznek a tesztedényekbe. A kontrolltalajokat - a tesztanyagok nélkül - is elkészítik. Ételt adnak minden edénybe, majd 10-10 férget véletlenszerűen elhelyeznek bennük. Az edényeket temperált hőmérséklet (20±2 °C) és 40–60% páratartalom mellett tartják, és hetente egyszer őrölt zabpehellyel etetik az állatokat. A tesztet irányított világos-sötét ciklusok alatt kell végezni (16 óra világos-8 óra sötét) 400-800 lux megvilágítással. A nedvességtartalmat és a pH-t is mérni kell a kontrollra és a kezelt talaj minden koncentrációjára egyaránt. A 21. napon az élő felnőtt egyedeket megszámolják, és a viselkedésükben, illetve a morfológiában bekövetkezett változásokat feljegyzik. Ezután minden felnőtt egyedet elvesznek a tesztedényekből. A 42. napon az új, kikelt, fiatal egyedeket megszámolják, és a kontrolltalajon lévő állatok reproduktív hozamával összehasonlítják. [5] A teszt érvényességének feltétele, hogy a kontrolledényekben a kifejlett állatok mortalitása a reprodukciós teszt első három hetében kisebb legyen 20%-nál, az utódok száma a kísérlet végén pedig 25-nél több legyen egy tesztedényben, valamint a fiatalok átlagos számának varianciája ne legyen több mint 50%. [3]
Néhány jellemző EC50 érték: Nátrium-szelenit: EC50= 0,9 mg/kg [6] Nikkel: EC50= 275 (217-346) mg/kg [7] Higany: EC50= 22 mg/kg [8] Növényvédőszerek: [9] fenmedifam: EC50= 28 (27-30) mg/kg karbedazim: EC50= 0,1 mg/kg pentaklórfenol: EC50= 4 mg/kg lindán: EC50= 33 mg/kg |
Mérési végpontok | élő tesztorganizmusok száma |
Vizsgálati végpontok | NOEC és/vagy ECx |
Méréshez szükséges műszerek | sztereomikroszkóp [5] |
Tesztek időigénye | 6 hét |
Egyéb | |
Megjegyzések | Tesztorganizmusként való használatuk előnyös, mert gyors az egyedfejlődésük, különböző anyagokon (természetes talaj, OECD talaj, agar) tarthatók, változatosan etethetők és mindhárom vizsgálati szinten (laboratórium, félszabadföldi, szabadföldi) alkalmaz-hatók. [3] |
[1]: ITIS Database- Integrated Taxonomic Information System
http://www.itis.gov
[2] The aquarium Wiki: Enchytraeus albidus
http://www.theaquariumwiki.com/Enchytraeus_albidus
[3] Somogyi, Z., Bakonyi, G., Kiss, I. (2005) Ökotoxikológiai vizsgálatok televényférgekkel (Annelida: Enchitraeidae). Agrokémia és Talajtan, 54:3-4
[4] Dózsa-Farkas, K (2002) Mit érdemes tudni a televényférgekről (Enchytraeidae, Annelida)? Állattani Ismeretek, 87:149-164
[5] OECD/OCDE 220 (2003) OECD guidelines for the testing of chemicals. Encytraeid Reproduction Test. OECD/OCDE Szabvány
[6] Somogyi, Z., Bakonyi, G., Csathó, P. (2004) A nátrium-szelenit hatása a közönséges televényféregre (Enchytraeus albidus Henle, 1837 Oligochaeta: Enchytraeidae). Állattani Közlemények, 89: 67–71
[7] Lock, K., Janssen, R. C. (2002) Ecotoxicity of nickel to Eisenia fetida, Enchytraeus albidus and Folsomnia candida. Chemosphere, 46:197-200
[8] Lock, K., Janssen, R. C. (2002) Ecotoxicity of mercury to Eisenia fetida, Enchytraeus albidus and Folsomnia candida. Biol Fertil Soils, 34:219-221
[9] Novais, S. C., Soares, A., Amorim, M. (2010) Enchytraeus albidus (Oligochaeta) exposed to several toxicants: effects on survival, reproduction and avoidance behaviour. TERRAPUB, Interdisciplinary Studies on Environmental Chemistry — Biological Responses to Contaminants, 237-242