Húsevő növények

A húsevő növények fotoszintetizálnak is, mint minden más növény, vagyis a levegő széndioxidjából cukrokat szintetizálnak, de mivel általában nitrogénszegény talajban élnek, ezért nitrogén-forrásul rovarokat fogyasztanak.

A rovarokat becsalogatják kelyhükbe, majd rájuk zárják a csapdát és lassan emészteni kezdik őket.

A Földön több mint száz olyan növényfaj él, amely húsevésre specializálódott. 

A különböző növényfajok más és más módszert fejlesztettek ki az áldozat megfogására és megemésztésére.

Talán a legismertebb rovrevő növényfaj a Vénusz légycsapója (bal oldali kép). A Vénusz légycsapója főként ízeltlábúakkal táplálkozik, de képes akár békákat is elejteni.

A kancsóka (középső kép) szája például síkos felületű, így a rászálló rovarok megcsúsznak és a kancsó alakú üregbe érnek. A növény itt olyan emésztőnedveket raktároz, amelyek képesek feloldani és megemészteni a belepottyant áldozatot.

A harmatfű (jobb oldali kép) olyan cseppeket termel szőrei végén, ami idecsábítja az ízeltlábúakat. Ám ez a csillogó folyadék ragadós csapda. Ha valaki a levelek közé keveredik, nem menekül onnan. A harmatfüvek megelégszenek a kisebb rovarokkal, legyekkel.

A növények mirigysejtjei olyan nedveket termelnek, amelyek hasonlóak az ember gyomrában is megtalálható emésztőnedvekhez. Egy legyet például 2 nap alatt, egy madarat, pedig egy hét alatt tudnak megemészteni. Hogy ki vagy mi lesz az áldozat, az függ a növény fajtájától és nagyságától is.

Több fajtájuk gyógyhatású. Sebfertőtlenítő anyagokat tartalmaznak, és vérzéscsillapításra is alkalmasak. A génsebészek is felfigyeltek rájuk, mert olyan örökítő anyagok találhatóak bennük, amiket ha sikerülne átültetni, például a búzába, akkor nagyobb termésátlagot tudnának elérni.

A húsevő növényeket a csigák elleni védekezésben is fel lehetne használni és otthonunkban is megszabadíthatnak bennüket  akáros és kellemetlen rovaroktól, legyektől, szíúnyogoktól.