Carassius auratus

Tesztorganizmus neve

Latin név

Carassius auratus auratus

Magyar név

aranyhal

Angol név

goldfish

Rendszertani besorolás 

-          ország

Állatok (Animalia)

-          törzs

Gerinchúrosok (Chordata)

-          osztály

Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)

-          rend

Pontyalakúak (Cypriniformes)

-          család

Pontyfélék (Cyprinidae)

-          nemzetség/nem

Carassius

-          faj

Carassius auratus

Tesztorganizmus jellemzői 

Élőhely

Származás: Ázsia, Kína

Lassú folyású kis patakok, kisebb-nagyobb tavak [2]

A víz összes szintjét lakja, viszonylag lassan, megfontoltan úszik. [3]

Fontosabb külső jegyek

Testhossz: 16-20 cm, de kerti tavakban elérhetik a 35 cm-t is [2]

A közönséges aranyhal teste hosszúkás, lapos. Színük világos narancs, vörösessárga, fémes csillogású. Fejük széles és rövid, farkuk villás. Az úszók merevek és egyenesen állók.  A hátúszó a hátív közepétől emelkedik. [5] A közönséges aranyhal fiatal példányai bronzos zöld színűek. [3] Számtalan szín- és formaváltozatát tenyésztették ki. [4] Ma három fő megjelenési formája létezik: fémes, matt és gyöngyházfény-pikkelyű. A nemek megkülönböztetése nagyon nehéz. Az ikrás nőstények hasrésze duzzadt. [3]

A hím általában kisebb, teste karcsúbb, a nőstény fölülről nézve sokkal testesebb. [4]

Táplálkozás

Mindenevők, élő és száraz eleségeket fogyasztanak nagy mennyiségben [2] kedveli a speciális aranyhaltápokat [3]

Szaporodás

Ikrarakó. [3]

A párzás során a hím odanyomja a nőstényt a növényeknek, miközben mindkét hal egyik oldaláról a másikra forog. Ez stimulálja a nőstényt és kiengedi az ikrákat, amiket a hím megtermékenyít. Az ikrák száma általában ezer fölötti, amik a növény leveleire ragadnak. Mesterséges tartás során szaporodás után a szülőket vegyük ki a medencéből, mivel az aranyhalak megeszik az ikrákat. [2]

Egyéb fontosabb jellemzők

Az aranyhal megnőhet akár 60 cm-re is, súlya elérheti a 2,5 kg-ot. Általában azonban ennek a felét sem éri el növekedése során. Várható élettartama 10-30 év közötti. [5]

A ma kereskedelemben kapható színvariációk mind mesterségesen kitenyésztett tenyészváltozatok. Az aranyhal az egyik legvaribilisebb díszhal, némely változatai nem is hasonlítanak egymásra. Ezek a halak kaphatók fátyolfarkú változatban is. Népszerű még a tarka (Shubunkin), a hólyagszemű, a legyezőfarkú, az égrenéző szemű, a rizsszemes pikkelyű, a fekete teleszkópszemű, az oroszlánfejű, ragyásorrú és a gombafejű aranyhal is. [3]

Szabványok és referenciák

Szabványosított tesztmódszer?

Igen

Szabvány típusa, száma

US EPA-600/3-76-061/a [7]

Nem szabványos tesztmódszerek

Kadmium hatása az aranyhalra [6]

Környezettoxikológiai alkalmazás

Tesztorganizmus fenntartása

Ellenőrzött halászatból származó halakat az akvárium hőmérsékletének emelésével ívásra alkalmas állapotba hoznak. A szaporodó egyedektől véletlenszerűen vesznek el ikrákat, úgy hogy két csoportot alkotnak 200 darab tojásból. Fertőtlenítés után az egyik csoportot 20 °C-os, a másikat 25 °C-os keltető medencébe teszik.

6 nappal később 2 darab 22 literes tartályba rakják át őket. 13 nap múlva fa tartályokba rakják őket miután eltávolították a legkisebb a legnagyobb és a szemmel láthatóan deformált alakú egyedeket. 42 nap múlva 12-re, 122 nap múlva az előbbi eljárással 10-re csökkentik a tartályokban az állatok számát. 1-2 hóappal később 24 órás táplálékmegvonást követően nem, súly, testhossz és érettség alapján válogatják őket. A tesztelni kívánt aranyhalakat 10 napig 21 °C-on, majd 3 napig 25 °C-on aklimatizálják.

A tesztelésre nagy mélységből vett, 105 ml/perc sebességgel áramló, vastalanított vizet használnak. A víz hőmérsékletét hőcserélővel, a pH-t kénsavadagolással tartják optimális szinten. 40 wattos fluoreszcens csövekkel 16 órás világosságot, és 8 órás sötétséget biztosítanak. Táplálásuk mesterséges táplálékokkal, ellenőrzött ütemben történik. [7]

Teszteléshez használt organizmus jellemzői

Ellenőrzött halászatból származó halakat használnak a tenyészet létrehozásához. A változékonyság tesztelésére használt állatok kora 5 hónapostól fél-egy éves lehet, súlya 1,37-2,70 gramm között mozoghat. Az állatok méretének a mérgező hatásra való befolyás teszteléséhez ~ 6 hónapos állatokat használnak.

Minden egyes teszthez véletlenszerűen választanak ki 160 halat, melyeket szemre két csoportba osztanak. Így 80 darab kicsi és 80 darab nagy méretű halat különítenek el, mely annak ellenőrzéséhez szükséges, hogy a méret hogyan befolyásolja a mérgező anyag hatását. [7]

Tesztorganizmus érzékenysége

Nem említ vegyi anyagot az irodalom.

Tesztmódszer alkalmassága

Az aranyhal tesztorganizmusként való alkalmasságának hitelesítése négy szennyezőanyag (nátrium-klorid, pentaklór-fenol, króm(VI), azinfosz-metil) esetében. [7]

Tesztelés elve

Egy fajt alkalmazó, akut, laboratóriumi, állati teszt.

Tesztmódszer leírása

Teszt körülményei:

 Mind a négy szennyezőanyag esetében egyedi körülményeket tartottak fenn:

-nártium-klorid:

oldott oxigéntartalom: 6,87 – 7,05 mg/liter

pH: 7,11 – 7,23

hőmérséklet: 24,9 – 25 °C

-pentaklór-fenol:

oldott oxigéntartalom: 5,82 – 6,54 mg/liter

pH: 7,69 – 7,72

hőmérséklet: 24,7 – 24,8 °C

-azinfosz-metil:

oldott oxigéntartalom: 6,09 – 6,55 mg/liter

pH: 7,20 – 7,30

hőmérséklet: 24,7 – 24,8 °C

-króm(VI):

oldott oxigéntartalom: 6,14 – 6,53 mg/liter

pH: 7,64 – 7,65

hőmérséklet: 24,2 – 24,9 °C [7]

Teszt kivitelezése:

68 72 órával a toxikus hatás jelentkezése előtt 10-10 egyedet tesznek külön a tesztelő tartályba. Amint alkalmazkodtak a tartályhoz, a vízhez és a hőmérséklethez, hozzápipettázzák a méreganyagokat a kívánt koncentrációban. Feljegyzik az elpusztult állatok számát az első 8-12 órában, majd 24 óránként. LC₅₀ értéket határoznak meg grafikus úton. [7]

Mérési végpontok

Letális végpont: halál [7]

Vizsgálati végpontok

LC₅₀

nátrium-klorid: 7322 mg/l

pentaklór-fenol: 0,21 mg/l

króm(VI): 33 mg/l

azinfosz-metil: 0,80 mg/l [7]

Méréshez szükséges műszerek

Vegyszeradagoló, hőmérő, pH mérő, oldott oxigénmérő műszer, 40 wattos fluoreszcens cső. [7]

Tesztek időigénye

Két hét. [7]

Egyéb 

Megjegyzések

-