Ugrás a tartalomra

Spirillum volutans

Kép forrása
Scott K. Rose
Leírás szerzője
Kovács Lilla

Tesztorganizmus neve

Latin név

Spirillum volutans

Magyar név

-

Angol név

-

Rendszertani besorolás  

-          ország

Bacteria [6]

-          törzs

Proteobacteria [6]

-          osztály

Betaproteobacteria [6]

-          rend

Nitrosomonadales [6]

-          család

Spirillaceae [6]

-          nemzetség/nem

Spirillum [6]

-          faj

Spirillum volutans [6]

Tesztorganizmus jellemzői 

Élőhely

pangó vizek, felszíni vizek [3], [4], [5]

Fontosabb külső jegyek

Spirillum alakú baktérium. A sejt két végén lophotrich

csillózat található, amivel mozogni képes. A sejt belsejében tartalék tápanyag cseppek figyelhetők meg (poli-hidroxivajsav). A Spirillum genuson belül ez a legnagyobb méretű baktérium. Akár a 60 μm-t

is elérheti. [7]

Táplálkozás

Kemo-hetero-organotróf, mikroaerofil [7]

Szaporodás

Osztódással

Egyéb fontosabb jellemzők

-

Szabványok és referenciák

Szabványosított tesztmódszer?

nem

Szabvány típusa, száma

-

Nem szabványos tesztmódszerek

-

Környezettoxikológiai alkalmazás 

Tesztorganizmus fenntartása

24 órán keresztül bakto-kaziton-szukcinát sós közegben növesztették 25 C˚-on [2]. Krieg-féle agaron (Krieg húsleves+1,2 g agar+0,1 g NaCl literenként) [1]

Teszteléshez használt organizmus jellemzői

24 órás kultúrák [1]

Tesztorganizmus érzékenysége

-

Tesztmódszer alkalmassága

Gyors, olcsó, érzékeny módszer biológiai monitoringhoz és toxikológiai vizsgálatokhoz. [2]

Tesztelés elve

Szennyezőanyag hatására a tesztorganizmus mozgásképessége csökken vagy megszűnik. [1], [2]

Tesztmódszer leírása

A baktérium mintákat különböző ipari telepek vízeiből vették. A pH-t NaOH és ftalát segítségével állították be. A minta előkészítése után, a baktériumokat különböző ideig inkubálták (0,5,15,30,45,60,90,120 percig) és mikroszkóp segítségével figyelték a mozgásképesség csökkenést. [2]

10 db kémcsőbe helyezték a 24 órás baktériumkultúrákat, melyeket 30 C˚-on tenyésztettek. A vizsgálat előtt szobahőmérséklethez szoktatták a baktériumokat, mert a vizsgálat is szobahőmérsékleten folyt. 0,1 ml-t vettek ki a baktériumkultúrából melyeket 10 db streil kémcsőbe helyeztek. (16 db-ot 150 mm-re) Ehhez adagoltak 0,1 ml-t a DTM-ből (meghatározott közeg), 0,8 ml-t az eredeti mintából vagy annak hígításából és vagy desztillált vizet adtak hozzá (negatív kontrol) vagy ismert szennyezőt (pozitív kontrol). 100-szoros nagyítású sötétlátóteres mikroszkóppal vizsgálták a baktériumok mozgóképességét 0,5,10,30,60,120 percenként. Ha nem volt pozitív reakció 5-10 percen belül, akkor a tesztoldatot nagyobb koncentrációban készítették elő. A realatív toxicitását egy adott szennyezőnek az alapján mérték, hogy a baktériumok több, mint 90% mozásképes marad-e 5 percen belűl avagy sem. Az a minimum koncentráció, ahol már nem mozgásképesek az a MEC90. [1]

Mérési végpontok

Tesztorganizmus mogásképességének csökkenése/megszűnése. [1], [2]

Vizsgálati végpontok

MEC 90 (a legkisebb effektív koncentrációja a toxikus anyagnak, amelytől a tesztorganizmusok több mint 90%-nak elveszik a mozgásképessége előre vagy hátrafele) [1], [2]

Méréshez szükséges műszerek

sötétlátóteres 100X nagyítású mikroszkóp [1], [2]

Tesztek időigénye

pár óra

Egyéb 

Megjegyzések

vizsgált szennyező

MEC90 (mg/L)

réz

7,4

cink

7,2

higany

3,7

arzenát

3070

szabad cianidok

1,7

teljes ammónia

2420

nem ionizált ammónia

0,7

fenol

400

sztirol

636

kloroform

2460

1,2 diklór-metán

4060

 

[1]

 

 

 

Szerző által felhasznált források

[1] Pearson, Foster, Bishop (1982), Aquatic toxicology and Hazard Assesment, STP 766

[2] Richard N. Coleman and  Ansar A. (1985), Microtox and Spirillum volutans Tests for Assesing Toxicity of Enviromental Samples, Enviromental Contamination and Toxicology, 35:443-451

[3] Szentirmai Attila, Naár Zoltán (2000), A mikrobiológia alapjai, Debreceni Egyetem Természettudományi Kar

[4] Mikrobe Wiki, http://microbewiki.kenyon.edu/index.php/Spirillum

[5] wiseGEEK, http://www.wisegeek.com/what-is-spirillum.htm

[6] wikipedia, http://en.wikipedia.org/wiki/Spirillum

[7] Dr. Tóth János Attila (2007/2008), Mikrobiális ökológia