Tesztorganizmus neve | |
Latin név | Arion ater |
Magyar név | Fekete csupaszcsiga |
Angol név | Black slug vagy black arion |
Rendszertani besorolás | |
Ország | Animalia (Állatok) [1] |
Törzs | Mollusca (Puhatestűek) [1] |
Osztály | Gastropoda (Csigák) [1] |
Rend | Pulmonata (Tüdőscsigák) [1] |
Család | Arionidae (Simatestű házatlancsiga-félék) [1] |
Nemzetség/nem | Arion [1] |
Faj | Arion ater |
Tesztorganizmus jellemzői | |
Élőhely | Talaj |
Fontosabb külső jegyek | Kifejlett állapotban 10 - 13 centiméter. A köpeny szemcsés, enyhén kiemelkedő részt alkot, ez a burok védi a legtöbb szervet, köztük a tüdőt is. A csiga légzőnyílása a köpeny jobb oldalán található, ezen szívja be és fújja ki a levegőt. A lába izmos és nyálkás felületű, hullámszerű mozgással halad előre. A hosszabb tapogatók végén egy-egy szem található; ezek valószínűleg csak a világosságot és a sötétséget érzékelik. A kisebb tapogatót szaglásra és egyéb érzékelésre használja, illetve a táplálék felkutatásához is hozzájárul. A szája a fej alsó részén található, melyben a fogazott nyelv (radula) a táplálék reszelésére alkalmas. A színezet egyedenként különböző, főleg a hőmérséklet függvényében. Fiatal korában jellemzően barnás színű, ami kifejlett korára eltűnhet. A fekete mellett, élénkpiros, sötétbarna, sőt halvány narancsszínű alakok is előfordulnak. [1] [2] |
Táplálkozás | Mindenevő, tápláléka korhadó és élő növények, levelek, valamint állati ürülék és tetemek. Az alsó tapogatók a táplálék felkutatására szolgálnak, illetve a radulával aprítja fel azt, hogy az enzimek által emészthető legyen. [1] [2] |
Szaporodás | Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A fekete csupaszcsiga hímnős állat, tehát hímivarsejtet és petét is termel, de a szaporodáshoz mégis párzania kell. A peték színe a fehértől a barnáig változik, és 4 milliméter hosszúak. A csiga a föld alá, csomókban rakja le petéit. Egy csomóban legfeljebb 150 pete van. A kiscsigák 4-6 hét után fejlődnek ki a petékből; az év késői szakaszában rakott peték áttelelnek. [1] |
Egyéb fontosabb jellemzők | A meztelen csiga egy kellemetlen ízű váladékkal vastagon vonja be magát, ezzel védekezik a ragadozók ellen, valamint az állat haladó mozgásában és párzában is szerepet játszik. Amennyiben nekiütközne valaminek, a csiga felveszi védekező állását, vagyis összegömbölyödik. Rendszerint éjjel aktívak, viszont eső után nappal is feltűnhetnek. Hideg vagy száraz idő esetén beleássa magát a talajba. [2] |
Szabványok és referenciák | |
Szabványosított tesztmódszer? | nincs |
Szabvány típusa, száma | - |
Nem szabványos tesztmódszerek | igen |
Környezettoxikológiai alkalmazás | |
Tesztorganizmus fenntartása | Hőmérséklet: 20 °C Relatív páratartalom: telített Tároló doboz mérete: 20*18*10 cm Levegőztetés: ráccsal fedett doboz [3] Fotoperiódus: 12L:12D [4] |
Teszteléshez használt organizmus jellemzői | Méret: 4-5 cm hosszú Tömeg: 5-7 g [3] |
Tesztorganizmus érzékenysége | Nehézfémek [3] [5] (Cu, Zn, Hg, Pb, Cd), szerves szennyező (kerozin) [4] |
Tesztmódszer alkalmassága | Talaj |
Tesztelés elve | Toxicitás vizsgálata |
Tesztmódszer leírása |
|
Mérési végpontok | Táplálkozási szokások változása, a szennyezők a tesztorganizmus növekedésére gyakorolt hatása, mortalitás [3], valamint az emésztőmirigyek által termelt emésztősejtek számának változása [4] [5] |
Vizsgálati végpontok | Regresszió számítással jellemezik a szennyező anyagok dózisai és a különböző mérési végpontok közötti kapcsolatot [3] |
Méréshez szükséges műszerek | Mérleg [3] |
Tesztek időigénye | Akut (27 nap) [3] [4] |
Egyéb | |
Megjegyzések |
|
[1] Wikipedia, A szabad enciklopédia:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Arion_ater
[2] Környezetvédelmi Információ, Képtár:
[3] Marigomez J. A., Angulo E., Saez V. (1986): Feeding and growth responses to cooper, zinc, mercury and lead in the terrestrial gastropod Arion Ater (Linnee), Moll. Stud. (1986), 52, 68-78.
[4] Zaldibar B., Cancio I., Soto M., Marigómez I. (2007): Digestive cell turnover in digestive gland epithelium of slugs experimentally exposed to a mixture of cadmium and kerosene, Chemosphere 70 (2007) 144–154
[5] Zaldibar B., Cancio I., Soto M., Marigómez I. (2008): Changes in cell-type composition in digestive gland of slugs and its influence in biomarkers following transplantation between a relatively unpolluted and a chronically metal-polluted site, Environmental Pollution 156 (2008) 367-379