Tesztorganizmus neve | |
Latin név | Bacillus subtilis |
Magyar név |
|
Angol név |
|
Rendszertani besorolás [1] [6] | |
- ország | Bacteria |
- törzs | Firmicutes |
- osztály | Bacilli |
- rend | Bacillales |
- család | Bacillaceae |
- nemzetség/nem | Bacillus |
- faj | Bacillus subtilis |
Tesztorganizmus jellemzői | |
Élőhely | Talaj, aljnövényzet [3] |
Fontosabb külső jegyek | Pálca alak, szélessége 0,7-0,8 μm, hossza 2-3 μm. Az egyes sejtek magányosan vagy láncot képezve élnek. A sejtek végükön lekerekítettek. A telepek karéjos szélűek. [3] Ostorral rendelkeznek. [2] |
Táplálkozás | Obligát anaerobokként tartották őket számon, de közelmúltbeli kutatások rámutattak, hogy képesek fakultatív anaerobként viselkedni oly módon, hogy butándiolt fermentálnak vagy nitrátot ammonifikálnak ATP szintézis közben. [2] |
Szaporodás | Kettéosztódással vagy spórát képeznek kedvezőtlen környezeti feltételek esetén. [1] A tojásdad spóraanyasejtben centrálisan helyezkednek el. [3] |
Egyéb fontosabb jellemzők | Aktív mozgásra képesek, jellemzően felszínen (például agar lemezen), nem pedig folyadékban. [2] |
Szabványok és referenciák | |
Szabványosított tesztmódszer? | nem |
Szabvány típusa, száma |
|
Nem szabványos tesztmódszerek | [5] |
Környezettoxikológiai alkalmazás | |
Tesztorganizmus fenntartása | - |
Teszteléshez használt organizmus jellemzői | Valószínűleg az ATCC-től (mely egy mikroorganizmusokat és sejtvonalakat fenntartó és terjesztő USA-beli vállalat) beszerzett törzs, mivel ATCC kódszámot tüntettek fel (ATCC® szám: 6051™). Vizsgálat előtti éjszaka a Bacillus subtilis kolóniát tripton húslevesben növesztették. |
Tesztorganizmus érzékenysége | Na-PCP (pentaklór-fenol nátrium sója) és bomlástermékei [5] |
Tesztmódszer alkalmassága | Amiből folyékony vizsgálati minta készíthető, de a talajra és a felszíni vizekre ajánlják [5] |
Tesztelés elve | Egy fajt alkalmazó, laboratóriumi, bakteriális, akut toxicitási teszt [5] |
Tesztmódszer leírása | A vizsgálati minta abszorbanciájának 600 nm-en végzett mérésével lehet bizonyos koncentráció tartományban a Bacillus subtilis növekedését (és annak gátlását) vizsgálni. A Na-PCP biodegradációs kísérletből periodikusan vett mintákból készítették el a hígítási sort, majd oltották be Bacillus subtilis 10 %(v∕v) inokulumával. A 48 órás (120 percenkénti fordulatszámú (rpm), 25 °C-os) inkubáció után megmérték az A600-at. Az ebből származó eredményeket összevetették a különböző koncentrációjú tripton húsleveses Na-PCP oldatoknak kitett Bacillus subtilisek eredményeivel. A kontroll mintánál vizsgálták a Na‑PCP és bomlástermékeinek oldatból való eltávozását. A600≈1 a Na-PCP‑nak ki nem tett Bacillus subtilis szuszpenziónál. A600>>0,1 esetén lehet becsülni a Na-PCP koncentrációt a cikkben feltüntetett egyenlet segítségével. [5] |
Mérési végpontok | A600: 600 nm-en mért abszorbancia [5] |
Vizsgálati végpontok | Nem szerepelt ilyen a cikkben. Az MATC-hez (Maximum Allowable Toxicant Concentration) hasonló számadathoz jutottak el a kutatók: azt állapították meg, hogy mi az a legnagyobb koncentráció, amelynél még a Bacillus subtilis képes szemmel látható és értékelhető növekedésre. Ez 1,5 mg/L Na-PCP koncentráció. Ezért a vizsgálat olyan, a baktérium számára is megfelelő folyékony közegben folytatható le, ahol a Na-PCP koncentrációja 1,5 mg/L alatti. [5] |
Méréshez szükséges műszerek | Shimadzu UV-VIS spektrofotométer és a kalibrációhoz (hiszen a Na-PCP koncentrációja a lebontás folyamán kiszámíthatatlanul változik) Shimadzu LC-10AD folyadékkromatográf [5] |
Tesztek időigénye | 48 óra [5] |
Egyéb | |
Megjegyzések | A cikk több módszert együttesen tárgyal. Foglalkozik Na-PCP koncentrációjának becslésével 600 nm-en végzett abszorbancia méréssel. Másrészt vizsgálja a Na-PCP bontása miatti gátlás csökkenést. Harmadrészt rámutat arra, hogy spektrofotométer nélkül is lehetséges becslést adni a Na-PCP koncentrációjára a telepképző egységek (colony forming units, CFU) számolásával és a baktérium száraztömeg mérésével. [5] |
[1] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából, Bacillus subtilis szócikk
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bacillus_subtilis
[2] From MicrobeWiki, the student-edited microbiology resource, Bacillus subtilis article
http://microbewiki.kenyon.edu/index.php/Bacillus_subtilis
[3] Dr. Horváth János (1964): Mikrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 248 oldal.
[4] Huilun Chen, Jun Yao, Fei Wang, Yong Zhou, Ke Chen, Rensheng Zhuang, Martin M. F. Choi, Gyula Zaray (2010): Toxicity of three phenolic compounds and their mixtures on the Gram-positive bacteria Bacillus subtilis in the aquatic environment. Science of the Total Environment, 408: 1043-1049
[5] M. A. Ayude, E. Okada, J. F. González, P. M. Haure, S. E. Murialdo (2009): Bacillus subtilis as a bioindicator for estimating pentachlorophenol toxicity and concentration. Journal of Industrial Microbiology and Biotechnology, 36: 765-768
[6] Catalogue of Life: 2008 Annual Checklist
http://www.catalogueoflife.org/annual-checklist/2008/show_species_details.php?record_id=4257461