Ugrás a tartalomra

Szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss)

Kép forrása
http://www.scientificlib.com/en/Biology/Animalia/Chordata/Vertebrata/OncorhynchusMykiss01.html
Leírás szerzője
Horváth Dorina

Tesztorganizmus neve 

Latin név

Oncorhynchus mykiss

Magyar név

Szivárványos pisztráng

Angol név

Rainbow trout [1]

Rendszertani besorolás 

-          ország

Animalia (Állatok)

-          törzs

Chordata (Gerinchúrosok) [1]

-          osztály

Actinopterygii (Sugarasúszójú halak) [1]

-          rend

Salmoniformes (Lazacalakúak) [1]

-          család

Salmonidae (Lazacfélék) [1]

-          nemzetség/nem

Oncorhynchus [1]

-          faj

Oncorhynchus mykiss [1]

Tesztorganizmus jellemzői 

Élőhely

hegyi és hegylábi édesvízi hal [2]

Fontosabb külső jegyek

Orsó alakú, oldalról lapított hal, az idősebbek magasabb hátúak. Feje aránylag kicsi, ehhez mérten a szeme nagy. Orra rövid és lekerekített, hossza nem éri el a szemátmérő kétszeresét, többnyire inkább azzal egyenlő. Szája nagy és csúcsba nyíló, benne kisebb fogak sorakoznak. Felső állkapcsának vége a szem alá ér, de nem nyúlik a szem hátsó vonala mögé. Rövid hátúszójában és farkalatti úszójában egyaránt 10-10 elágazó sugár számlálható. Farokúszója jól fejlett, a hátsó vége enyhén homorú, és előtte a hátoldalon egy kis zsírúszó található. Pikkelyei aprók, számuk az oldalvonalon 105-160. Oldalai ezüstösek, középen egy halványlila sávval, ami ívás idején a szivárvány színeiben játszik. A fiatalok oldalán nagyobb szürke foltok sorakoznak, amelyek idővel eltűnnek. Fején, testén és úszóin többnyire igen sok fekete petty látható.[2]

Táplálkozás

Táplálékát gerinctelen állatok és kisebb halak teszik ki. Zsákmányát egyaránt szerzi a mederfenékről, a víz felszínéről és a közbülső vízrétegekből. [2]

Szaporodás

Ivarérettségét 3-4 éves korban éri el, szaporodása a hegyi patakok felső szakaszán, február-márciusban történik. A nőstény farkcsapásaival gödröt mélyít a mederbe, és ebbe rakja ikráját, amelyre a megtermékenyítés után fedőréteget terít. Az ikraszemek nagyok, átmérőjük kb. 5 mm, számuk 500 és 2 000 között alakul. [2]

Egyéb fontosabb jellemzők

Olykor nagyon hasonló lehet hozzá a sebes pisztráng, de annak felső állkapcsa legalább a szem hátsó vonaláig ér, oldaláról hiányzik az ibolyaszínű sáv, ezzel szemben a fekete mellett rendszerint piros pettyek is díszítik. A pataki saibling hátát sárga erezet díszíti. A galóca nyúlánkabb, oldalvonalán 180-200 pikkely van, és róla is hiányzik a lila sáv. A pénzes pér szája kisebb, hátúszója hosszabb és magasabb. [2]

Szabványok és referenciák

Szabványosított tesztmódszer?

igen

Szabvány típusa, száma

OECD 203, OECD 204, OECD 210, OECD 212,

OECD 215, OECD 305 [3],[8],[7], MSZ 22902-3,

MSZ 21978/3-86 [5],[9], ASTM E 729-96,

ASTM E 1192-97, ASTM E 1022-94,

ASTM E 1711-95, ASTM E1706-95b [10]

ISO 10229 [11], EPA 749-F-94-020a,

 OPPTS 850.1400, EPA 749-F-95-003 [12].

 

 

Nem szabványos tesztmódszerek

 

Környezettoxikológiai alkalmazás 

Tesztorganizmus fenntartása

A teszt előtt legalább 7 napig a teszthez használt minőségű vízben kell tartani a pisztrángokat. Bármilyen zavaró tényezőt, ami megváltoztathatja a halak viselkedését, meg kell szüntetni.

Használhatunk ivóvizet (ha szükséges klórmentes), jó minőségű természetes vizet vagy művizet.

A vízkeménységnek 50-250 CaCO3 mg/ liter között kell leni, pH esetében 6,0-8,5 közötti érték ajánlott.

Fontos, hogy a tesztelésnél a tesztedény vízszintes mérete legalább háromszorosa legyen a legnagyobb állat

vízszintes méretének, a mélysége legalább háromszorosa a legnagyobb állat magasságának. A 0,5 g-nál nagyobb tömegű szivárványos pisztrángok

számára legalább 150 mm mély tesztoldat szükséges és legalább 50 mm mély a 0,5 g alattiak esetében.

Naponta legalább egyszer etessük az állatokat, olyan mennyiségű és minőségű tápanyaggal - száraz haltáppal lazacfélék számára - amely biztosítja a tesztorganizmus egészségét, normális anyagcseréjét. A takarmánygabona mennyisége nem haladhatja meg a halak által azonnal elfogyasztott mennyiséget.

 Betegség- és parazita-mentes körülmények között kell nevelni őket, annak érdekében, hogy a kísérleti állat egészséges legyen. Kerülni kell a mikrobák elszaporodását és a víz zavarossá válását. Minden nap a tartályok aljáról el kell távolítani az el nem fogyasztott eleséget és ürüléket. Az optimális víz hőmérséklet

12 oC. A halak számára 16 órás megvilágítást kell biztosítani, melyet 8 órás sötétség követ. Az oldott oxigén koncentráció 80-100 % között változhat. [4] [7].

Teszteléshez használt organizmus jellemzői

A teszteléshez használt szivárványos pisztrángok egészségi állapota jó legyen, rendellenességtől mentesek legyenek. A tesztorganizmus ajánlott teljes testhossza 5,0 + 1,0 cm, ajánlott kezdeti tömege pedig 1-5 g. Korban és méretben azonos egyedeket, fiatal állatokat kell választani, amelyeket egyetlen állomány populációjából származnak, lehetőleg ugyanabból az ívásból.

Az állománysűrűségnek 4 db/l- nek kell lennie ezen halak esetében, ugyanis ha ezt az értéket meghaladja, akkor a túlzsúfoltság miatt stressz léphet fel, mely a növekedési ráta visszaesését okozza, illetve betegségekhez vezet. [6] [7]

 

.

 

 

Tesztorganizmus érzékenysége

Vegyi anyagok széles skálájára érzékenyek- peszticidek és más ipari és mezőgazdasági vegyi anyagokra -mind a felnőtt mind az embrió stádiumú egyedeik ezért használják széles körben kockázatbecslésre. Nagy érzékenységet mutat kálium-dikromátra: LC50= 28,5 mg/l. [6]

 

Tesztmódszer alkalmassága

Felszíni víz, felszín alatti víz, csurgalékvíz illetve felszíni vízi üledékek tesztelésére alkalmazhatóak a tesztek. [5]

Tesztelés elve

Kiterjedten használják vízi ökoszisztémák érzékenységének jellemzésére, a vízi ökoszisztémát veszélyeztető vegyi anyagok hatásának vizsgálatára. Különböző koncentrációban adagolt szennyezőanyagok hatására bekövetkező mozgásképtelenségük illetve pusztulásuk jelzi a tesztelendő vegyi anyagok hatását. Általánosan elterjedt a peszticidek és más ipari és mezőgazdasági vegyi anyagok hatásának mérésére, valamint szennyvizek, elfolyók és veszélyes hulladékok vizsgálatára. [6]

 

Tesztmódszer leírása

OECD 203 szabványosított tesztmódszer:

 

A teszt során halakat használunk a vízhez adott, vizsgálni kívánt minta toxicitásának teszteléséhez. A mérés végpontja, a halak pusztulása illetve túlélése.

A vizsgálat időtartama 96 óra.

Típusát tekintve háromféle eljárás használható, statikus-, félstatikus és átfolyásos vizsgálat.

Hígítási sorok elkészítése:

El kell készíteni a szükséges erősségű törzsoldato(ka)t majd a vizsgálni kívánt koncentrációkat a törzsoldat hígításával kell elkészíteni.

A hígításhoz használható jó minőségű természetes víz vagy művíz illetve ivóvíz is, melynek keménysége 10 és 250 mg/l közötti (CaCO3-ra meghatározva), pH-ja pedig 6,0 és 8,5 között van.

Ultrahangos diszpergálás, szerves oldószerek, emulgeáló- vagy diszpergálószerek használhatók alacsony vízoldékonyságú anyagok törzsoldatainak elkészítéséhez.

Valamilyen segédanyag használata esetén, a kontrollhalakat is ki kell tenni a segédanyag ugyanolyan koncentrációjának, mint amelyet a vizsgálati sorozatokban alkalmaztunk.

Segédanyag maximum koncentrációja:100 mg/liter a vizsgált közegben.

A vizsgálatot a pH-érték beállítása nélkül kell végrehajtani.

Teszt körülmények:

  • Teszt időtartam: 96 óra,
  • állatok száma: koncentrációnként és a kontrollban is legalább 7 egyed
  • egyedsűrűség: 1 g hal/liter ajánlott a statikus és a félstatikus vizsgálatokhoz; az átfolyásos rendszerekhez elfogadható ennél nagyobb egyedsűrűség is
  • vizsgált koncentráció: legalább 5 olyan koncentráció esetén szükséges a vizsgálat, amelyek mértani sorozatának tényezője nem haladja meg a 2,2-et és szükséges a kontroll minta vizsgálata is
  • világítás: 12–16 órás megvilágítás naponta,
  • hőmérséklet: a használt fajtáknak megfelelő, de minden esetben ± 1 °C-on belül,
  • oldott oxigén koncentrációja: a levegőtelítettségi érték nem kevesebb, mint 60 %-a, levegőztetés használható, ha nem okoz veszteséget a vizsgált anyag mennyiségében
  • etetés: nincs
  • zavarás: a halak viselkedését befolyásoló tényezőket ki kell zárni.

Észrevételek:

A halakat a teszt megkezdését követő 3. és 6. órában, majd 24., 48., 72. és 96. órában meg kell vizsgálni, a pusztulásokat feljegyezni és az elpusztult halakat el kell távolítani.

A halak akkor tekinthetők élettelennek, ha a farokúszó érintése nem vált ki reakciót, és nem látható semmilyen mozgás.

Nyilvántartást kell vezetni a látható rendellenességekről (például egyensúlyvesztés, az úszási viselkedés és a légzés változásai, pigmentáció stb.).

Naponta mérni kell a pH-értéket, az oldott oxigén koncentrációt és a hőmérsékletet.

Kiértékelés:

Minden olyan időtartamhoz, amikor fel lettek jegyezve megfigyelések (24, 48, 72 és 96 óra) meg kell határozni a kontrollhoz viszonyított százalékos pusztulásokat, majd ezt a koncentráció logaritmusának függvényében fel kell rajzolni.

Minden egyes megfigyelési időhöz meg kell becsülni az LC50-et (50%-os pusztuláshoz tartozó koncentráció) és a hozzá tartozó (p=0,95) megbízhatósági tartományt. [7]

 

Pár konkrét példa:

Anionos felületaktív anyagok:

Nátrium-dodecil-szulfátra LC50 értékei:

24h elteltével: 50.5-68.4 mg/l

48h elteltével: 1,7-53,5 mg/l

72h elteltével: 1,7-53,5 mg/l

96h elteltével: 19,5-31,7 mg/l.

NOEC értéke: 19,5 mg/l. [13]

 

Alkil-benzol-szulfonátra LC50 értékei:

24h elteltével: 6,6-9,8 mg/l

48h elteltével: 4,4-6,9 mg/l

72h elteltével: 3,8-6,6 mg/l

96h elteltével: 3,8-6,6 mg/l.

NOEC értéke: 3,8 mg/l. [13]

 

Nitrogéntartalmú vegyületek:

Összes Ammóniára az LC50 értéke:

12h,48h,72h,96h elteltével is: 90-138 mg/l.

NOEC értéke: 57 mg/l.

 Nátrium- nitrit( NO3-N) LC50 értéke:

24h elteltével: 1,487-2,295 mg/l.

48h elteltével: 1,148-2,295 mg/l

72h elteltével: 1,355-2,063 mg/l

96h elteltével: 1,355-2,063 mg/l.

NOEC értéke: 720 mg/l. [13]

 

 

 

Mérési végpontok

halálozás, mozgásképtelenség

Vizsgálati végpontok

-LC20 / LC50 (Lethal Concentration)
- LD20 / LD50 (Lethal Dose)
- NOEC / NOEL No Observed Effects Concentration / Level
- Gátlási %  [5]

Méréshez szükséges műszerek

Fontos, hogy minden készüléknek  kémiailag inert anyagból kell készülnie.

– automatikus hígító rendszer (átfolyásos vizsgálathoz),

– oxigénmérő,

– vízkeménység meghatározására szolgáló berendezés,

– megfelelő készülék a hőmérséklet szabályozásához,

– pH-mérő.

-tesztmedence

- levegőztető

-fényforrás  [5] [6]

Tesztek időigénye

akut toxicitási teszt esetében: 96h

krónikus toxicitási teszt alkalmazásánál: 14,28, 50-55nap [3] [6]

Egyéb 

Megjegyzések

 

Szerző által felhasznált források

Szerző által felhasznált források

Általános adatbázisok:

[1]  ITIS Database- Integrated Taxonomic Information System http://www.itis.gov/

[2] Digitális Tankönyvtár-Könyvek-Természettudományok-Biológia http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyarorszag-halfaunaja/ch05s66.html

[3]  Vidékfejlesztési Minisztérium- Halgazdálkodás és növényvédelem

http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1683&articleID=7046&ctag=articlelist&iid=1&part=1

[4] Gruiz K., Horváth B., Molnár M. (2001) Környezettoxikológia, Vegyi anyagok hatása a környezetre. Műegyetemi Kiadó, Budapest

[5] Környezetvédelmi Információ- MOKKA Adatbázis- Statikus halteszt- Biológiai, ökotoxikológiai felmérési és monitoring módszerek

http://www.mokkka.hu/db1/rec_list.php?db_type=mysql&lang=hun&sheet_type=5&datasheet_id=56&sorszam=56&order=status&sheet_type_filter=0&sheet_lang_filter=HU&alluser_filter=

[6] Környezetvédelmi Információ – MOKKA Adatbázis- Akut haltoxicitás- A REACH rendelet által előírt haltoxicitási teszt.

/sites/default/files/akut%20halteszt.pdf

/sites/default/files/K%C3%B6rnyezettoxikol%C3%B3gia_2_ea_toxicit%C3%A1si_tesztek_MT.pdf

[7] OECD szabványok:

http://www.oecd.org/chemicalsafety/assessmentofchemicals/1948241.pdf

[8] OCSPP (US-EPA) szabványok:

http://www.epa.gov/ocspp/pubs/frs/home/draftguidelines.htm

[9] Magyar Szabványügyi Testület. Mikrobiológiai, biológiai vizsgálatok.

http://www.mszt.hu/szabvanyosit/filter2.asp?id=Mikrobiol%F3giai,%20biol%F3giai%20vizsg%E1latok

[10] ASTM szabványok:

http://www.astm.org/Standard/interests/environmental-toxicology-standards.html

http://www.astm.org/BOOKSTORE/COMPS/CONTENTS/ENVFATE2.html

 

[11]  ISO szabványok:

http://www.iso.org/iso/home/store/catalogue_ics/catalogue_ics_browse.htm?ICS1=13

[12] OCSPP (US-EPA) szabványok:

http://www.epa.gov/ocspp/pubs/frs/home/draftguidelines.htm

[13]  Northern Prairie Wildlife Research -CenterAcute Toxicity of Fire-Control Chemicals, Nitrogenous Chemicals, and Surfactants to Rainbow Trout.

http://www.npwrc.usgs.gov/resource/fish/fchem/results.htm

 

Szabványok:

OECD TG203 (1992) OECD guidelines for the testing of chemicals. Fish, Acute Toxicity Test.

 OECD TG 215 (2000) OECD guidelines for the testing of chemicals. Fish, Juvenile growth Test.

OECD TG 210 (1992) OECD guidelines for the testing of chemicals. Fish, Early-life Stage Toxicity Test.

OECD TG 204 (1984) OECD guidelines for the testing of chemicals. Fish, Prolonged Toxicity Test.

OECD/OECDE 212 (1998) OECD guidelines for the testing of chemicals. Fish, Short-term Toxicity Test on Embryo and Sac-fry Stages.

OECD 305 (1981) OECD guidelines for the testing of chemicals. Bioconcentration: Flow-through Fish Test.

MSZ 22902-3 (1990) Víztoxikológiai vizsgálatok. Statikus halteszt. Magyar Szabvány.

 MSZ 21978/3-86 Veszélyes hulladékok vizsgálata.Halteszt. Magyar Szabvány.

ASTM E 729-96 (2002) Standard Guide for Conducting Acute Toxicity Tests on Test Materials with Fishes, Macroinvertebrates, and Amphibians.

 

ASTM E 1192-97 (2008) Guide for Conducting Acute Toxicity Tests on Aqueous Ambient Samples and Effluents with Fishes, Macroinvertebrates, and Amphibians.

ASTM E 1022-94 (2007) Practice for Conducting Bioconcentration Tests with Fishes and Saltwater Bivalve Molluscs.

ASTM E 1711-95 (2008) Guide for Measurement of Behavior During Fish Toxicity Tests.

ASTM E1706-95b Standard Test Method for Measuring the Toxicity of Sediment-Associated Contaminants with Freshwater Invertebrates.

ISO 10229 (1994) Water quality -- Determination of the prolonged toxicity of substances to freshwater fish -- Method for evaluating the effects of substances on the growth rate of rainbow trout (Oncorhynchus mykiss Walbaum (Teleostei, Salmonidae))

EPA 749-F-94-020a (1994) Chemical summary for perchloroethylene prepared by office of pollution prevention and toxics u.s. Environmental protection agency.

 

OPPTS 850.1400. Ecological Effects Test. Guidelines Fish Early-Life Stage Toxicity Test.

 

EPA 749-F-95-003 (1994). Pollution Prevention and Toxics United States Environmental Protection.