Fűtés sörösdobozokkal: a sörkollektor

Állítólag az egész Kanadából indult, illetve jó pár éve Amerikában is nagy divat volt a sörkollektor építése, de mivel ott nincsenek a spórolásra annyira rászorulva, így hamar le is csengett a divat.

Nálunk azonban más a helyzet! Itt igenis megéri kicsit utánajárni mindennek, hisz a fizetésünk jelentős része a fűtésre megy el. Nem mindegy tehát, hogy mennyit is tudunk ebből megspórolni. A félreértések elkerülése végett azonban az elején le kell szögezni: a sörkollektorok, vagy légkollektorok használatával nem lehetséges a hagyományos fűtési rendszerek kiváltása, tehát a gázszámlát nem lehet elfelejtenünk. Azonban a fűtési szezonunk pénzkiadása lényegesen lecsökkenthető, akár egy-két hónappal is.

A megépítéshez szükséges költségek az egyéb alternatív fűtési rendszerekhez képest jóval hamarabb megtérülnek. Egy hőszivattyú, vagy vizes napkollektor bolti áron számolva több százezres, sőt milliós költség, melynek megtérülésére még az unokáink is várhatnak. Akik ilyet szerelnek be, azok nem spórolni akarnak, hanem például függetlenséget a gázszolgáltatóktól. Egy házilag elkészített sörkollektor megtérülése a felhasznált anyagoktól függően akár két év is lehet. És hogy működik-e a dolog? Határozottan igen.

A kollektor működési elve

A lényeg nagyon egyszerű. A szoba levegőjét a falon keresztül kivezetjük a szabadban lévő sörösdobozokba, ahol azokat a nap süti, és így felmelegszik a levegő, amit aztán visszavezetünk a szobába. A levegő áramlásáról egy ventillátor gondoskodik. Igen, a falat át kell fúrni, és igen fogyasztja az áramot is, de mindez még így is megéri. A legfontosabb szabály, hogy igazándiból nincs szabály. Csak arra kell figyelni, hogy a levegő áramoljon, süsse a nap, és akkor működni fog. Persze, ha a már kikísérletezett formáktól eltérünk, akkor romolhat a hatásfok.

Érdemes a megépítés előtt részletesen "megálmodni" mindent, valamint egy tervet is készíteni, hogy előre átgondolhassuk a problémás pontokat, illetve fontos azon is eltöprengeni, hogy hova is akarjuk majd tenni a kollektort. Ez utóbbi ideális esetben egy egy évig tartó folyamat, amikor is folyamatosan figyeljük a házunkat, hogy mikor hova süt a nap, és aztán a legnaposabb helyre építkezünk. Azonban a mai rohanó világban már erre is van program. A Google Sketchup programjában egy megrajzolt házon végigkövethetjük az árnyékok alakulását egész évben.

A kollektor doboza

A kollektor dobozát fából érdemes megcsinálni. Úgy méretezzük, hogy beleférjen a ventillátor is, így az nem foglal plusz helyet. A végén valamiféle - lehetőleg sötét - időjárásálló és UV-álló réteget kell képezni rajta, hogy sokáig bírja. A hátulját OSB lapból készítsük, a merevítéseket pedig tetőlécből. A dobozt kőzetgyapottal szigeteljük ki, hogy a nehezen összegyűjtött meleg ne a szabadba menjen. Mivel üzemidőben akár 100 fokokra is kell számolni, így a hungarocell nem jó, mert elolvad.

Osztó-gyűjtő

Ez a két elem hivatott a kollektorba beszívott levegőt először szétosztani a sörcsövekbe, majd a felmelegedés után összegyűjteni a sörcsövekből, és visszavezetni a szobába. Sokan csinálják az egészet alumíniumból, de fából is megoldható. Az osztó, és a gyűjtő elrendezése nagyon hasonló. Mindkettő belsejébe ferde deszka került, hogy a sörcsövekbe egyenletesen áramoljon a levegő. Ugyanezen okból a be-, illetve kivezetések egymással átlósan szemben helyezkednek el, és még különféle légterelőket is építhetünk bele. Vannak, akik a sörcsövek beömlőnyílásainak szűkítésére esküsznek. Itt érdemes nagyon figyelni a tömítésekre, hogy sehol se "fújjon ki" a levegő, ne vesszen kárba az energia.

Sörcsövek

A sörösdobozok alját és tetejét kivágjuk, összeragasztjuk, és kész is egy sörcső. Célszerűen a lehető legnagyobb keresztmetszetet biztosítsuk a levegőnek! Vannak, akik a sörösdoboz alját csak kifúrják, és így ragasztják egymáshoz őket, de vannak, akik az egész alját levágják, és egymásba csúsztatják őket. A sörcsöveket aztán matt fekete festékkel jól beecseteljük, és a festékbe még vasport is keverhetünk a jobb hőfelvétel reményében.

Ventillátor

Ahhoz, hogy az egész működjön, levegőáramlás kell: minél erősebb, annál jobb. A hiedelmekkel ellentétben ugyanis sokkal jobb, ha több alacsonyabb hőmérsékletű levegő kerül a szobába, mintha kevesebb, de melegebb levegő. Például ha kollektort úgy állítjuk be, hogy nagy légárammal 40 fokos levegőt fújjon a szobába, akkor több energiát tudunk kivenni belőle, mintha csak alig-alig "lehelné" a levegőt, de az 100 fokos lenne. Tehát ehhez a feladathoz érdemes a radiális vagy "mókuskerekes" ventillátorokat használni. Tipikusan jól használható ventillátor a Ford Escort fűtőventillátora, ami már számos kollektorban bizonyított teljesítmény szempontjából.

A ventillátorok áramellátására egy kiszuperált számítógép tápját használhatjuk, ami fixen képes 12 voltot adni, így a fenti ventillátort könnyedén viszi. Sok helyen olvasható, hogy mindenféle elektronikákat csináltak az induláskor fellépő áramok kezelésére, de elméletileg e nélkül is remekül üzemel. A vezérlését egy egyszerű Hajdú bojlerbe való hőszabályzóval oldhatjuk meg, aminek az érzékelőjét a gyűjtőbe helyezhetjük el.

Fedés

A kollektor lefedése nagyon fontos. E nélkül üzemképtelen, azaz nem melegíti a levegőt, illetve olyan szerény hatásfokkal, ami használhatatlanná teszi. A fedés lényege, hogy a sörcsöveket megóvja a kültér hidegétől, a széltől, ugyanakkor a napsugarakat átengedje. Erre tökéletesen megfelel egy üveglap is, ám annak sérülékenysége, és ára miatt érdemesebb inkább polikarbonát lapokat használni. Figyelni kell a hőtűrésre, és az UV állóságra is. Vannak ugyanis olyan lapok, melyek nagyobb hő hatásra megolvadnak, illetve a nem UV álló kivitelek egy-két év alatt besárgulnak, elöregszenek!

Sokan használják az üregkamrás polikarbonátot, aminek van némi szigetelése is, azonban a tömör fajtát is választhatjuk, hogy a napsugarakat jobban átengedje. A legvékonyabb fajta 1 mm vastag, ami nagyobb felületeken behajolhat. Ha ezt választjuk, akkor érdemes kis ívet vinni a felületbe, hogy tartást adjuk a polikarbonátnak.A fedést lég-, és vízmentesen illesszük a házra, ott semmi se ki, se be ne menjen.

Összegzés, teszteredmények

A bekerülési költség körülbelül 60.000 Ft, ha minden kelléket megvásárolunk. Deszkát, szöget, festéket, stb. Minden otthon talált alkatrész csökkenti az árat.

Nyári használat

Nyáron nem akarunk fűteni, így valamit tenni kell a sörkollektorral. Ekkora átkapcsolhatjuk direkt vezérlésre, lefedhetjük egy ponyvával, hogy ne melegedjen túl, és a levegőbeszívását átkapcsolhatjuk úgy, hogy ne a szobából szívjon, hanem a szabadból. Ekkor esténként a hűvös levegőt tudjuk vele bepumpálni a lakásba, ami a légkondicionáló hiányát pótolja valamelyest.

Magyarországon egyre terjed ez a megoldás, az interneten számtalan példát találhatunk, ha beütjük: "sörkollektor".