Colpoda cucullus

Kép forrása
http://starcentral.mbl.edu/microscope/portal.php?pagetitle=assetfactsheet&imageid=24005
Leírás szerzője
Törőcsik Andrea

Tesztorganizmus neve 

Latin név

Colpoda cucullus

Magyar név

szénainfuzórium [1]

Angol név

 

Rendszertani besorolás 

-          ország

Protozoa

-          törzs

Ciliophora

-          osztály

Ciliate

-          rend

Entodiniomorphida

-          család

Colpodidae

-          nemzetség/nem

Colpoda

-          faj

Colpoda cucullus

Tesztorganizmus jellemzői 

Élőhely

talaj [2]; növények felülete [3]; édesvizek, pocsolyák [4]

Fontosabb külső jegyek

Mérete: 40-120 mikron (általában 60-80 x 40-60 mikron) [5]
Vese alakú, a sejtszájnál (cytostoma) félkör alakú vájattal. [5] Nagysejtmagja ovális, kis sejtmagja a papucsállatkáénál kisebb, gömbölyded [4]

A testi csillóik dikinetidákból állnak, mely mindkét tagjáról erednek csillók. [6]

 

Táplálkozás

Elsősorban baktériumokkal, de zooflagellátákat és algákat is fogyaszt alkalmanként. [5]

Szaporodás

Általában ivartalan módon, osztódással szaporodik, mely során rendszerint 4 egyed fejlődik ki. Esetenként ivaros konjugáció is bekövetkezik (ennek során két egyed összekapcsolódik, majd a folyamat végeztével szétválnak, az egyedszám nem változik) [6]

Egyéb fontosabb jellemzők

Mozgás: 310-370 mikrométer/s [5]

Szabványok és referenciák 

Szabványosított tesztmódszer?

nincs

Szabvány típusa, száma

 

Nem szabványos tesztmódszerek

 

Környezettoxikológiai alkalmazás 

Tesztorganizmus fenntartása

0,1%  (w/w) baktériummal (Enterobacter aerogenes) 24 órával előre beoltott, szárított gabonalevél kivonaton, 25°C-on, sötétben [7] [8] 

Teszteléshez használt organizmus jellemzői

steril kultúra [9]

Tesztorganizmus érzékenysége

herbicidek [10], nehézfémek [11]

Tesztmódszer alkalmassága

talaj, talajkivonat, talajszuszpenzió, felszíni és felszín alatti valamint pórus- és csurgalékvíz

Tesztelés elve

Akut toxicitási teszt, 9 órás illetve 12 és 24 órás

Tesztmódszer leírása

Kémcsövekben inokulum készítés:

-PAS (Page’s modified Neff’s amoebea saline): 120 mg NaCl, 4mg MgSO4 * 7 H2O, 4 mg CaCl2 *2H2O, 142 mg NaHPO4 és 136 mg KH2PO4 / 1 liter desztillált víz

-Entherobacter aerogenes

-15 ml C. cucullus szuszpenzió [9]
Az adaptáció után a tesztelendő anyag különböző koncentrációjú  steril vizes oldatából adunak hozzá. 9 óra kontaktidő után számolják a túlélő sejteket.

Másik leírás:

30 egyedet izolálják és helyezik a tesztelendő anyag 2 ml-nyi oldatába. Az életben marad sejteket 12 és 24 óra kontaktidő után számolják mikroszkóppal 100x-os nagyítással. Három párhuzamossal és negatív kontrollal kivitelezik. [12]

 

Subletális teszt:

Lugol-oldattal történő fixálás után a mintákból háromszor 0,1 ml-t vesznek és a sejtek számát illetve méretét (hossz és szélesség) mikroszkóp segítségével mérik. [12]

 

Mérési végpontok

élő sejtszám, sejt mérete, szaporodási

Vizsgálati végpontok

mortalitási arány, szaporodási ráta, duplázódási idő, sejtméret csökkenés;  LC20, LD20, LC50, LD50

Vizsgálati végpont: irodalmi példák és adatok

diterpenoidra [12]:
LC50 (12 h)=94,8 mg/L ; LC50 (24 h)=92,3 mg/L
DDT-re [10]:
LC50 (1 h)= 6,68*10-6

Méréshez szükséges műszerek

fénymikroszkóp min 100x-os nagyítással

Tesztek időigénye

1-9 óra [10] ill. 24 óra [12]

Egyéb 

Megjegyzések

A Colpoda cucullus az egyik legelterjedtebb talajlakó protozoa. A protozoákkal igen jelentős trófikus szintet képviselnek. A velük végzet tesztek általában könnyen kivitelezhetőek, a tenyészet egyszerűen fenntartható. Jellemzően nagyon érzékeny tesztorganizmusok [13]

Szerző által felhasznált források

[1] Magyar Elektronikus Könyvtár; Alfred Eduard Brehm: Az állatok világa; http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/3155.html

[2] Methodology for Quantitative Determination of Polycyclic Armatic Hydrocarbons in Protozoa Cultures

[3] Oxford Journal honlapja: http://icb.oxfordjournals.org/content/13/1/171.abstract

[4] Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Gerinctelen állattan tantárgy lapja: http://gerinctelenallattan.files.wordpress.com/2010/10/002_egysejtuek2.pdf

[5] Encyclopedia of Life http://eol.org/pages/490939/details

[6] Török Júlia Katalin, Bevezetés a protisztológiába, 2012 ELTE TTK Biológiai Intézet

[7] Ryoji Funatani, Akemi Kida, Tomoko Watoh, Tatsuomi Matsuoka; Morphological events during resting cyst formation int he ciliate Colpoda cucullus, Protistology 6 (3) 204-217;  2010

[8] ATCC honlapja
http://www.lgcstandards-atcc.org/products/all/30916.aspx?geo_country=hu#culturemethod

[9] National Institute for Environmental Studies, Japan honlapja
http://www.nies.go.jp/chiiki1/protoz/toxicity/protozoa/colpoda.htm illetve B.Schreiber, N. Brink; Pesticide toxicity using protozoans as test organisms, Biology and Fertility of Soils, (1989) 7:289-296

[10] Castor-Ortíz Lourdes Patricia, Luna-Pabello Víctor Manuel, Garcia-Calderón Norma, Rodrígez-Zaragoza Salvador, Flores-Hernandez Jorge, Ávila Licona Arturo: Toxicological effect of DDT in Colpoda cucullus and its potential application informing environmental biosensor; Journal of Microbiology Vol. 3(4) pp. 117-126, April 2012

[11] M.P.M. Janssen, C.Oosterhoff, G.J.S.M. Heijmans, h. Van der Voet; The toxicity of Metal Salts and the Population Growth od the Ciliate Colpoda cucullus

[12] Ning Ying Zhi, Cu Hai Feng, Zou Tao, Wang Hong Jun, Wang Xiao Jing, Liu Han Cheng, Ma Zheng Xue, Ding Lan; Allelopathy of diterpenoids on three species of soil ciliates; Acta Ecologica Sinica 31; 317-321; 2011

[13] Gruiz Katalin, Horváth Beáta, Molnár Mónika; Környezettoxikológia, Műegyetemi Kiadó, 2001