A fény nemzetközi évének célkitűzése, hogy a fénnyel foglakozó tudományok és a fényt alkalmazó technológiák minél ismertebbé és világszerte elismertté váljanak. Az ENSZ felismerte, hogy a fény-technológiák nagyban hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez, az ökológiai hatékony megoldások, technológiák terjedéséhez. Szerepet kapnak az energia szektorban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben és az oktatásban. Elmondhatjuk, hogy mára a lézertechnológiák globálisan forradalmasították az egészségügyet és az ipar egyes ágazatait, valamint a internetes kommunikáció.
A fényt a 2015-ös nemzetközi év témájául az Európai Fizikai Társulat (EPS) kezdeményezte, és ezzel az ötlettel sikerült elnyernie az UNESCO és rajta keresztül az ENSZ támogatását arra, hogy a 2015. év, a Fény Nemzetközi Éve legyen. A világeseményhez Magyarország is csatlakozik.
Ez azért is fontos, mert hazánk nemes hagyományokkal büszkélkedhet mind az optikai tudományok, mind a művészetek területén. A Petzvál-lencse a XIX. század közepén született, a Magyar Optikai Művek pedig 1876-ban jött létre. Jánossy professzor kezdeményezte azokat az optikai kutatásokat a KFKI-ban, amelyek hamarosan világhírnévre jutottak, de korán megszülettek a magyar lézerek, és a világot egy évtizeddel megelőzve, nálunk fogalmazódott meg a szegedi attoszekundumos lézer (ELI-ALPS) első ötlete is (Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2014/tv1410/feny.html).
A fénnyel kapcsolatos hazai események, programjavaslatok kidolgozója, szervezője és koordinátora, a Magyar Tudományos Akadémia által felkért, tudósokból, kutatókból, művészekből és tanárokból álló 26 fős Programbizottság. A javasolt programokról, ez év végétől az mta.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
