Ugrás a tartalomra

Atrazin

Kép forrása
TOXNET
Leírás szerzője
BME-ABÉT

HATÓANYAG NEVE, KÉPLETE, MEGJELENÉSI FORMÁJA 

Név
IUPAC név

Atrazin
6-chloro-N2-ethyl-N4-isopropyl-1,3,5-triazine-2,4-diamine

Vegyületcsoport

Peszticid, herbicid

CAS szám

1912-24-9

Molekulaképlet

C8 H14 Cl N5

Megjelenés

Színtelen, nedvesedő por

ALKALMAZÁS, HATÁSOK

Alkalmazás,
felhasználási terület

Gyomirtó (PESZTICID.HU, Ockó et al., 2006). Európában betiltották 2004-ben, az USA-ban a leggyakrabban alkalmazott szer.

Elsődleges hatás

Fitotoxikus. Alkalmazása növényvédőszerként, elsősorban magról kelő kétszikű gyomok ellen. Fotoszintézis gátlása (PPDB).

Mellékhatások

Hatása az emberre: súlycsökkenés, szív- és érrendszeri betegségek, retina- és izomdegeneráció (EPA).

FIZIKAI-KÉMIAI TULAJDONSÁGOK

Moláris tömeg

215,7 g/mol (TOXNET)

Sűrűség

1,23 (22 oC) (TOXNET)

Olvadáspont

175,8 oC (TOXNET)

Forráspont

205,0 oC (101 kPa) (TOXNET)

Gőznyomás

3,85 x 10-2 mPa (25oC) (TOXNET)

Vízoldhatóság

33,0 mg/L (pH 7, 22oC) (TOXNET); 70,0 mg/L (22oC) (Richardson és Gangolli, 1994)

Stabilitás

Viszonylag stabil semleges, gyengén savas és bázikus közegben; Gyorsan hidrolizál hidroxi származékká erősen savas és lúgos közegben, valamint 70oC-on semleges körülmények között (BCPEPM).

Hidrolízis

DT50 (pH=1) 9,5; (pH=5) 86; (pH=13) 5,0 nap;
DT50 – hidrolízis féléletidő (BCPEPM).

Fizikai, kémia, biológiai állandók

H, Henry-állandó

1,5 x 10-4 Pa m3/mol    (25oC) (TOXNET)

Kow

log kow= 2,5 (25oC) (TOXNET), log kow= 2,34–2,80 (UNDP/GEF)

Koc  [l/kg] 

122 (EPA), 93 (PAN), 38–288 (UNDP/GEF)

pKa

1,7 (TOXNET)

BCF, biokoncentráció

logBCF halakban: 0,3–2,0 (EPA)

Alacsony biokoncentrációs potenciál (EPA; TOXNET).

VISELKEDÉSE A KÖRNYEZETBEN

Abiotikus degradálhatóság és
metabolitok

Fotodegradáció, illékonyság nem jelentős (EPA).
Kémiai (abiotikus) degradációja talajban jelentősebb, mint biodegradációja: hidrolízis féléletidő: 2–244 nap; termék hidroxiatrazin.Hidrolízis féléletidő vízben: 240 és 100 nap pH 4 ill., pH 11-nél. Fotolízise felszíni vízben lassú; fotolízis féléletidő 335 nap (TOXNET).

Biodegradálhatóság és
metabolitok

Féléletidő talajban, aerob: 146 nap, anaerob: 159 nap
Talajvízben (96 nap): rekalcitráns (EPA).
Anaerob körülmények között (üledék), féléletidő: 224 nap. Biodegradációja talajban függ a talaj nedvességtartalmától; biodegradációs féléletidő talajban: 20–360 nap. Biodegradációjának elsődleges termékei talajban dezetilatrazin és dezizopropil-atrazin (TOXNET).

KÖRNYEZETMINŐSÉGI KRITÉRIUMOK

Határértékek

 

Magyarország, felszín alatti vizek: triazinok: 0,1 mg/l (B) (10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet)
MPCfelsz. víz: 2,2 μg/l (Criteria setting, 1995), NC felsz. víz : 0,022 μg/l (Criteria setting, 1995)
Célérték-talajvíz (NL): 0,029 μg/l (Criteria setting, 1995)
Kanadai vízminőségi határérték; édesvízi élet: 1,8 μg/l (PAN)
Kanadai vízmin. határérték; mezőgazd. használat, öntözés: 10 μg/l (PAN)
EU MAC-EQS, felszíni víz: 2,0 μg/l (Directive 2008/105/EC) .

MÉRT KONCENTRÁCIÓJA A KÖRNYEZETBEN

Koncentrációja a környezetben (mérési adat)

Víz: 0,01–0,18 µg/l, üledék: <0,01 mg/kg
Szuszpendált anyag: nincs adat
Dunában - felszíni vízben - mért legnagyobb koncentrációk bomlástermékeire:

  • Desethylatrazine           0,13 μg/l
  • Desisopropylatrazine    <0,01 μg/l (ICPDR; JDS2)

ÖKOSZISZTÉMÁRA GYAKOROLT HATÁS

Vízi ökoszisztémára gyakorolt hatások

Akut ökotoxikológiai tesztekben algákra nagyon toxikus.

Akut toxicitási adatok (LC50, EC50)

LC50 Scenedesmus quadricauda (zöld alga) populáció növekedésgátlás 0,008 mg/l (14 nap) (TOXNET)

Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC)

NOEC zöld alga (96 h): 0,1 mg/l (PPDB)

Szárazföldi ökoszisztémára gyakorolt hatások

-

Akut toxicitási adatok (LC50, EC50)

-

Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC)

-

EMBERRE GYAKOROLT HATÁS

Általános káros hatások

Súlycsökkenés, szív- és érrendszeri betegségek, retina- és izomdegeneráció (EPA; EXTOXNET); asztma, ekcéma, allergia (TOXNET).
Triazin származékok közé tartozik: irritálják a bőrt és a szemet (Bordás, 2006).

Lebontás az emberben, távozása a szervezetből

Vizelettel metabolitjai: bi-dealkilált (80%), deizopropilált (10%), deetilezett (8%), és változatlan formában (2%) (TOXNET).

Endokrin rendszert károsító

Feltételezett, igen [7] (UNDP/GEF); igen (UNDP/GEF; IEH Web Report W20).

Immunrendszert károsító

-

Szövetkárosító

-

Mutagén

Igen (TOXNET). Igen (Richardson és Gangolli, 1994)

Karcinogén

Nem humán karcinogén, kimutatott állati karcinogén (TOXNET); Karcinogén (PAN). Karcinogén (patkány) (CPDB). Lehetséges (Journal of Pesticide Reform)

Reprotoxikus, teratogén

Nem (TOXNET; PAN; PPDB). Igen (BEYOND PESTICIDES).

Akut toxicitási adatok (LD50)

LD50 (egér): 1332–3992 mg/kg (BCPEPM)

Krónikus toxicitási adatok (NOEL, LOEL)

NOAEL (patkány): 0,5 mg/kg-nap (TOXNET)

 

EGYÉB JELLEMZŐK

 

Veszélyes anyagok magyarországi jegyzékén szerepel (ÁNTSZ).
Elsőbbségi veszélyes anyagként azonosítva (EU) (L331/4, 2001)

- nincs adat

Szerző által felhasznált források

Általános adatbázisok:

EPA http://www.epa.gov/pesticides/factsheets/chemical_fs.htm (Topical & Chemical Fact Sheets, US EPA)

EXTOXNET http://www.extoxnet.orst.edu/ (The Extension Toxicology Network, )

ICPDR http://www.icpdr.org/ (International Commission for the Protection of the Danube River, Danube Surveys Database)

TOXNET http://toxnet.nlm.nih.gov/ (Toxicology Data Network, NLM US, National Library of Medicine)

CPDB http://potency.berkeley.edu/ (The Carcinogenic Potency Database (CPDB)),

 

Peszticides adatbázisok:

BCPEPM (British Crop Production Council, The e-Pesticide Manual) OMIKK

PAN (Pesticide Action Network – US environmental Defence) http://www.pesticideinfo.org/

PESZTICID.HU Magyarországon használt peszticidekről http://peszticid.hu/

PPDB (Pesticide Properties Database, developed by the the University of Hertfordshire, from the database that originally accompanied the EMA (Environmental Management for Agriculture) software (also developed by AERU), with additional input from the EU-funded FOOTPRINT project) http://sitem.herts.ac.uk/aeru/footprint/en/

 

Folyóiratcikkek, jelentések, könyvrészletek, online szakmai oldalak:

ÁNTSZ – Veszélyes anyagok magyarországi jegyzéke www.antsz.hu

Bordás, I. (2006) Veszélyes anyagok, készítmények, peszticidek. OKBI Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Budapest

JDS2 - Joint Danube Survey2 (2008) Final Scientific Report, ICPDR / International Commission for the Protection of the Danube River / www.icpdr.org

Journal of Pesticide Reform, http://www.pesticide.org/factsheets.html#pesticides

List of priority subtances in the field of water policy (2001) Official Journal of the European Communities, L331/4 15.12 .2001

Ocskó, Z., Erdős, Gy. És Molnár, J. (2006): Növényvédőszerek, termésnövelő anyagok I–II.

Richardson, M.L. and Gangolli, S. (1994) The Dictionary of Substances and Their Effects, Vol. 1–7, Royal Society of Chemistry, (Cambridge) UK

UNDP/GEF Danube Regional Project, Inventory of Agricultural Pesticide Use in the Danube River Basin Countries, Annex 6 http://www.undp-drp.org/, http://www.undp-drp.org/pdf/Agriculture%20%20phase%201/Pesticides%20Inventory/Inventory%20of%20Agr%20PesticideUse_Annex_1-6_fin.pdf

BEYOND PESTICIDES: www.beyondpesticides.org/gateway/pesticide/ (Gateway on Hazards and Safe Pest Management)

IEH Web Report W20, March, 2005: Medical Research Council Institute for Environment and Health UK, Chemicals purported to be endocrine disrupters. http://www.cranfield.ac.uk/health/researchareas/environmenthealth/ieh/ieh%20publications/w20.pdf

 

Határérték listák, rendeletek

Criteria setting: Compilation of procedures and effect based criteria used in various countries, Directorate for Chemicals, External Safety and Radiation Protection, Ministry of Housing, Spatial Planning and Environment, Netherlands, 1995

Directive 2008/105/EC of European Parliament and Council on environmental quality standards in the field of water policy. http://ec.europe.eu/environment/water/water-dangersub/lib_pri_substances.htm#dir105

10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről