Diklofenák

Kép forrása
TOXNET
Leírás szerzője
BME-ABÉT

HATÓANYAG NEVE, KÉPLETE, MEGJELENÉSI FORMÁJA 

Név
IUPAC név

Diklofenák
2-[2-(2,6-diklórfenil) aminofenil]etánsav

Vegyületcsoport

Gyógyszer hatóanyag

CAS szám

15307-86-5

Molekulaképlet

C14H11Cl2NO2

Megjelenés

Fehér por

ALKALMAZÁS, HATÁSOK

Alkalmazás,
felhasználási terület

Adagolása:
Felnőtteknek:  Az ajánlott napi adag  – a betegség súlyosságától függõen –  50-150 mg. (Dr Info)

Elsődleges hatás

NSAID Nem-szteroid gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító
Ciklooxigenáz enzimet blokkol, így a prosztaglandin szintézist gátolja Ezeknek a vegyületeknek fontos szerepük van a gyulladásos folyamatokban és a fájdalomérzet kialakulásában. Mindkét ciklooxigenáz enzimet gátolja. A fájdalomérzet kialakulásában a COX-2 vesz részt. A gyulladásos folyamatokban a COX-1 enzim  vesz részt. A COX-1 gátlásából adódnak a hatóanyag mellékhatásai. (Molnár, 2000; Neal, 2008)

Mellékhatások

COX-1 enzim gátlásából adódik, hogy „befolyásolják a vérlemezkék, a vesetubulusok és a gastrointestinalis nyálkahártya sejtjeinek normál funkcióját” (Molnár 2000)
Gasztrointesztinális fekélyek, a vörösvérsejtszám esése (gyomorvérzés), vesekárosodás, fehérjeveszteség (Neal, 2008)

FIZIKAI-KÉMIAI TULAJDONSÁGOK

Moláris tömeg

296,15 g/mol (HSDB)

Sűrűség

-

Olvadáspont

156−158 °C (HSDB)

Forráspont

-

Gőznyomás

6,1·10-8 Hgmm (HSDB)

Vízoldhatóság

50 mg/L 25 °C-on (HSDB)

Stabilitás

-

Hidrolízis

-

Fizikai, kémia, biológiai állandók

H, Henry-állandó

12,4·10-6 Pa m3 /mol számított, HENRYWIN szoftverrel (Munoz et al. 2009)

Kow

4,51 (HSDB)

Koc  [l/kg]

830 becsült (HSBD)

pKa

4,15 (HSDB)

BCF, biokoncentráció

3 (számított, halra) (HSDB)

VISELKEDÉSE A KÖRNYEZETBEN

Abiotikus degradálhatóság és
metabolitok

  1. Fotodegradálható: 3 termék keletkezik:
    carbazole-1-acetic-sav metil-észter és annak 8-chloro változata, a 3. termék nem meghatározott
  2. Hidrolízise nem valószínű (HSDB)
  3. DT50=8,5−3,2 nap, t1/2= 18,6−5,5 nap, adaptálódott szennyvíziszappal (Kunkel et al. 2008), t1/2= 38 perc vízben, fény hatására (Packer et al. 2003)

Biodegradálhatóság és
metabolitok

  1. Nem biodegradálható (HSDB)
  2. Előzetesen adaptált szennyvíziszappal, aerob reaktorban: nem degradálódott (Quintana et al 2005)
  3. Befolyó-kifolyó koncentrációk a budapesti szennyvíztisztítóban 1 950-3 650 ng/L között alakulnak, általában magasabb a diklofenák koncentrációja a kifolyóban, mint a befolyóban (Sebők et al. 2009)

KÖRNYEZETMINŐSÉGI KRITÉRIUMOK

Határértékek

 

-

MÉRT KONCENTRÁCIÓJA A KÖRNYEZETBEN

Koncentrációja a környezetben (mérési adat)

A Dunában <5 ng/l (ELTE); Budapesten a tisztított szennyvíz: 1 950−3650 ng/L; Duna vize 1−140 ng/L (Sebők et al. 2009)
Komáromnál: 0,0073 μg/L
Budapest alatt: 0,0084 μg/L
Hercegszántó: 0,009 μg/L, felszíni vízben (JDS2, 2001)

ÖKOSZISZTÉMÁRA GYAKOROLT HATÁS

Vízi ökoszisztémára gyakorolt hatások

Akut ökotoxikológiai tesztekben Daphniára nem, Vibrio fischeri baktériumokra enyhén, békalencsékre toxikus.

Akut toxicitási adatok (LC50, EC50)

EC50 =224,3 mg/L,  Daphnia magna
EC50 =11,45 mg/L, Vibrio fischeri, bakteriális
EC50 = 7,5 mg/L, Lemna minor, békalencse, 7 nap, (Carlsson et al 2006)

Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC)

NOEC =10 mg/L, alga
LOEC = 20 mg/L, alga (Ferrari et al 2003)

Szárazföldi ökoszisztémára gyakorolt hatások

-

Akut toxicitási adatok (LC50, EC50)

-

Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC)

-

EMBERRE GYAKOROLT HATÁS

Általános káros hatások

-

Lebontás az emberben, távozása a szervezetből

4'-hidroxilált glükuronid (~50%), 2, 5-hidroxi 3 glükuronid és acil glükuronid (HSDB)

Endokrin rendszert károsító

-

Immunrendszert károsító

Igen, (Laidlaw et al. 1997; Bougie et al. 1997)

Szövetkárosító

Igen, májkárosító, (Zimmerman, 1999)

Mutagén

Gyanús

  1. Testvér-kromatida kicserélődési tesztben (SCE) pozitív, humán limfocitákon végzett teszt (GENETOX)
  2. Ames teszt negatív (GENETOX)

Karcinogén

  1. Nem karcinogén (MedSafe)
  2. Nem karcinogén (DailyMed)

Reprotoxikus, teratogén

  1. Patkányokon végzett kísérletekben, a patkány embriók agykérgében az idegsejtszám kisebb volt a diclofenac-kal kezelt állatoknál (Ragbetli et al. 2007)
  2. X kategóriás: emberre, állatra teratogén (DrugBank)

Akut toxicitási adatok (LD50)

-

Krónikus toxicitási adatok (NOEL, LOEL)

-

EGYÉB JELLEMZŐK

 

-

- nincs adat

Szerző által felhasznált források

BIOWIN software, 2000 - 2009 U.S. Environmental Protection Agency for EPI SuiteTM, Version 4.00, January, 2009, [http://www.epa.gov/oppt/exposure/pubs/episuitedl.htm]

Bougie, D., Johnson, S.T., Weitekamp, L.A. és Aster, R.H. (1997) Sensitivity to a Metabolite of Diclofenac as a Cause of Acute Immune Hemolytic Anemia, Blood, 90 (1) 407-413

Carlsson C., Johansson, A.-K., Alvan, G. Bergman, K. and Kühler T. (2006) Are pharmaceuticals potent environmental pollutants? Part I: Environmental risk assessments of selected active pharmaceutical ingredients, Science of Total Environment 364, 67–87

Dr Info [http://www.drinfo.eum.hu/drinfo/pid/0/medicineApplication/oid/0/m,0100000004573]

DrugBank [http://www.drugbank.ca/drugs/DB00586]

Ferrari, B., Paxeus, N., Giudice, R. L., Pollio, A. és Garric J. (2003) Ecotoxicological impact of pharmaceuticals found in treated wastewaters: study of carbamazepine, clofibric acid, and diclofenac, Ecotoxicology and Environmental Safety 55, 359–370

GENETOX Genetic Toxicology Data Bank [http://toxnet.nlm.nih.gov/cgi-bin/sis/htmlgen?GENETOX]

Hallare A. V., Kohler H. R. és Triebskorn R. (2004) Development toxicity and
stress protein responses in zebrafish embryos after exposure to diclofenac and its solvents,

DMSO. Chemosphere, 56 (7) 659–666

HSBD, Hazardous Substances Data Bank [http://toxnet.nlm.nih.gov/cgi-bin/sis/htmlgen?HSDB]

IMS - A gyógyszerhatóanyagok esetén a felhasznált mennyiség a magyarországi kórházi felhasználás és gyógyszertári értékesítés összesített adata. Források: az IMS Health piackutató és tanácsadó cég (IMS Hungary) által rendelkezésünkre bocsátott adatok, valamint az Országos Egészségbiztositási Pénztár (OEP) honlap [www.oep.hu]

JDS2, Joint Danube Survey 2 (2001) [http://www.icpdr.org/jds/]

Kunkel, U. és Radke, M. (2008) Biodegradation of Acidic Pharmaceuticals in Bed Sediments: Insight from a Laboratory Experiment, Enviromental Scence and Technology, 42, 7273–7279

Laidlaw S. T., Stamps, R., Booker, D. J., Brown, M. J. és Sokol, R. J. (1997) Immune hemolytic anemia due to diclofenac, Immunohematology,13 (1) 9–11

Molnár, M. Dr. (2000) A szelektív COX-2 enzim gátlók jelentősége a reumatológiában [http://www.medlist.com/HIPPOCRATES/III/1/046.htm#Szelekt%C3%ADv]

Munoz, I., Gómez-Ramos, M. J., Agüera, A., García-Reyes, J. F., Molina-Díaz, A. és Fernández-Alba, A. R. (2009) Chemical evaluation of contaminants in wastewater effluents and the environmental risk of reusing effluents in agriculture, Trends in Analytical Chemistry, XX (X), In press

Neal, M. J. (2008) Új, rövid farmakológia, Medicina Kiadó, Budapest

Packer, J. L., Werner, J. J., Latch, D. E., McNeill, K. és Arnold, W. A. (2003) Photochemical fate of pharmaceuticals in the environment: Naproxen, diclofenac, clofibric acid, and ibuprofen, Aquatic Science 65, 342–351

Quintana J. B., Weiss S. és Reemtsma T. (2005) Pathways and metabolites of microbial degradation of selected acidic pharmaceutical and their occurrence in municipal wastewater treated by a membrane bioreactor, Water Research 39 (12) 2654–2664

Ragbetli, M. C., Ozyurt, B. Aslan, H. Odaci, E., Gokcimen, A., Sahin, B. és Kaplan, S. (2007) Effect of prenatal exposure to diclofenac sodium on Purkinje cell numbers in rat cerebellum: A stereological study, Brainresearch 1174 ,130–135

Sebők, Á., Vasanits-Zsigrai, A., Helenkár, A., Záray, Gy. és Molnár-Perl, I. (2009) Multiresidue analysis of pollutants as their trimetylsilyl derivatives, by gas chromatography-mass spectrometry, Journal of Chromatography A, 1216, 2288–2301

Siu, S. S. N., Yeung, J. H. K. és Lau, T. K. (2000) A study on placental transfer of diclofenac in first trimester of human pregnancy, Human reproduction, 15 (11) 2423–2425

Zimmerman, H. J.: Diclofenac (1999) In: Hepatoxoxicity: the adverse effects of drugs and other chemicals ont he liver, pp. 524, Lippincott Williams & Wilkins, Philadelphia