Paramecium caudatum, más néven papucsállatka.
A papucsállatka állati egysejtű, mely mikroorganizmusokkal, baktériumokkal és algákkal táplálkozik, főként édesvizekben él. A papucsállatkák főként a növendékhalak táplálékául szolgálnak a vízi táplálékláncban. Hossza 50−350 mikrométer. Csillós egysejtű, a csillók hajtják előre, egy másodperc alatt testhosszának akár tízszeresét is megteszi.
Táplálékát a csillók hajtják a szájnyílás felé, melyen keresztül azt felveszi és összegyűjti egy garatszerű üregben. Amikor az már teljesen megetlik élelemmel, akkor abból egy vakuólum keletkezik, mely vándorolni kezd a papucsállatka plazmájában. Ebben az emésztővakuólumban a szabad enzimek citoplazmából történő felvételének köszönhetően megemésztődik a táplálék. Az emésztett tápanyagok a vakuólumból a citoplazmába kerülnek és ott hasznosulnak. Az emésztőűröcske (vakuólum) egyre jobban összeesik, majd a bélnyi lásba olvadva tartalmát a külvilágba üríti.
A papucsállatka három teljes genomnyi genetikai anyagot tartalmaz a makronukleuszban. A makronukleuszban található genetikai anyag a fehérjeszintézist szabályozza. A papucsállatka teljes genomját szekvenálták. Egyes triplettek értelmezése eltér az általánostól.
A sejt felépítését a következő képen látható vázlat magyarázza.
Eukaryota (domén)
Protista (ország)
Ciliophora (törzs)
Ciliatea (osztály)
Peniculida (rend)
Parameciidae (család)
Paramecium (nemzetség)