Markazit
A markazit vasat és ként tartalmazó rombos rendszerű szulfidásvány, a piritcsoport ásványegyüttese közé tartozik. A markazit hazai előfordulásai a gyakorlatban megegyeznek a pirit előfordulásokéval. A markazit a magmás, hidrotermális, metamorf ásványtársulások mellett, üledékes kőzetek környezetében, szénelőfordulásoknál is gyakori. A szénbányáknál a pirittartalomhoz esetenként a markazittartalom társul. A képen a markazit leggyakoribb kristályalakja a táblás kristályok láthatók. A képen látható ásvány Dorogról származik.
Név | markazit |
Vegyjel, képlet | FeS2 |
Ásványosztály | szulfidok és rokon vegyületek |
Kristályrendszer | rombos |
Kristályalak | táblák, piramisok, gömbös és vesés halmazok, cseppköves |
Szín | aranysárga szürkés árnyalattal |
Fény | fémes |
Karc | zöldesfekete |
Keménység | 6-6,5 |
Hasadás | rossz |
Törés | kagylós, egyenetlen |
Sűrűség | 4,6-4,9 g/cm3 |
Keletkezés | magmás, hidrotermás, üledékes és metamorf |
Fontosabb | Magyarország (Recsk, Gyöngyösoroszi, Rudabánya, Perkupa, Keszthely, |
Egyéb |
|