Realgár

Kép forrása
http://www.mineraltivadar.hu
Leírás szerzője
Vaszita Emese

Realgár

 

A realgár többnyire hidrotermális eredetű, vulkanikus oldatokból 320 °C-nál kristályosodik ki. Érctelérekben gyakori kísérőásvány. Instabil vegyület, fény hatására auripigment (As2S3 citromsárga színű szemcsés tömegekben előforduló ásvány) keletkezik a realgárból. Jelentős realgár előfordulás található Románia területén Erdélyben Felsőbánya (Baia Sprie) környékén, ahonnan feltehetően a képen látható mintapéldány származik. Hazánkban a Börzsöny-hegység ércesedési területein több helyen kimutatták előfordulásait.

 

 Név 

 realgár

 Vegyjel, képlet

 As2S2

 Ásványosztály

 szulfidok

 Kristályrendszer

 monoklin

 Kristályalak

 zömök, rostozott prizmák; lehet szemcsés, bekérgezés, földes-tömeges

 Szín

 narancssárga, vöröses

 Fény

 gyanta, gyémánt vagy félfémes

 Karc

 narancssárga

 Keménység
 (Mohs-féle)

 1,5-2

 Hasadás

 jó egy irányban

 Törés

 kagylós

 Sűrűség

 3,5-3,6 g/cm3

 Keletkezés

 hidrotermás

 Jelentős
 előfordulás

 Olaszország (Carrara), Svájc (Binntal), Szlovákia (Tajó), Bosznia,
 Macedónia, Erdély, Románia, Törökország, Kína (Hunan), USA (Mercur -
 Utah, Getchell, King megye)

 Egyéb
 jellegzetesség

 fény hatására instabil, arzén!

 

Szerző által felhasznált források