Auxinok: Az auxin legfontosabb feladata, hogy előidézze a sejtfal megnyúlását. A hosszanti növekedés mellett szerepet játszik a sejtek osztódásában, a gyökérkezdemények kialakulásában, a rügy és a gubacsképzésben. Más hormonokkal szorosan együttműködve fejti ki hatását.
Giberellinek: Ez a hormonszerű vegyi anyag is a hosszanti növekedést serkenti, sietteti a virágzást, a csírázást és képes félbeszakítani a magvak, a gumók nyugalmi állapotát.
Citokininek: A sejtosztódás megindításáért felelős ezek a vegyület. Haberlandt 1913-ban sebhormonnak nevezte el, mert sebzési felületen jelentkezik. A citokininek hatását antibiotikumokkal lehet gátolni.
Etilén: A gyümölcsök korai érését okozza, fokozza a membránok áteresztőképességét. A gyökerek növekedését gátolja, de serkenti a gravitropizmusát.
Fitoekdiszteroidok: A növényi szervezet megvédésében játszanak szerepet anti-ekdizon hatásukból adódóan. A növénnyel táplálkozó rovarok metamorfózisára gátlólag hatnak, mivel egyes fajtáik a rovarok vedlési hormonjainak antagonistái (elfoglalják a rovarok vedlési hormonjának, az ekdizonnak az ekdizon-receptorokon lévő hormon-kötőhelyeit) ezáltal a vedlési folyamat megszakad. A báb állapotban lévő állatok csak súlyra növekednek, nem képesek a báb-lepke átalakulásra, szaporodásuk abbamarad és ez pusztulásukhoz vezet.
Dr. Ábrahám Sándor, Dr. Kiss István, Biokémia III. Funkcionális biokémia, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2001