Épített környezetet romboló savas eső

A savas eső oka a megváltozott pH értékű (pH < 5,2) csapadék. A normál csapadék pH-ja 5-6,5 között mozog, a tengervíz átlagos pH-ja 8,6. A csapadék pH-ját több vegyi anyag is eltolhatja, például a szén-dioxid, a kénsav és a salétromsav. A szén-dioxid mérsékeltebb, a kénsav és a salétromsav erőteljesebb pH-eltoló hatással rendelkezik. A légkörbe jutó kén-dioxid nagy része antropogén eredetű. Egyrészt a kéntartalmú ércek kohósítása, másrészt a kőolaj és a szén elégetésekor kén-dioxid keletkezik, amely vízzel kénessavat (H2SO3) alkot a légkörben. A kén-dioxid természetes forrásai az erdőtüzek, a növényi bomlás és a vulkáni működés lehetnek. A salétromsav a nitrogén-oxidok és a vízgőz reakciójával alakul ki a légkörben. A légkörbe kerülő nitrogén-oxidok antropogén eredetű forrásai a közlekedés, a helytelen műtrágyázás és az ipar, míg a természetes forrásai a biológiai bomlás és a talajlakó mikroorganizmusok anyagcseréje.

A savas esőnek közvetett és közvetlen hatásai is vannak. A közvetett hatások közé tartozik az erdő- és a szántóföldek savasodása, ami miatt felborulhat a talaj stabilitása. Közvetett hatás még az édesvizek elsavasodása. A savas eső közvetlen hatása például a növénypusztulás, az embert érintő változások és az épületek és a szobrok károsodása. Ezen hatások ellen a következőképpen tudunk védekezni:

• Olajok, szenek kéntartalmának csökkentése
• Technológiai innovációk (kén-megkötés)
• Meszezés
• Savasodást tűrő növényfajok telepítése
• Speciális védőbevonatok használata

Savas eső hatása az épített környezetre

A mészkő- és a márványszobrok valamint épületek felületén a savas eső hatására kalcium-szulfát képződhet, melyet a további esők lemoshatnak. Továbbá a kőzet belsejébe is behatolhat a savas eső, aminek eredményeként kalcium-szulfát keletkezhet az építmény belsejében is. A keletkezett kalcium-szulfát lassan szétfeszíti a szobrokat, a kalcium-karbonátnál nagyobb moltérfogatú vegyület lévén.