Kén-oxidok

A kén oxidjai, a kén-dioxid és kén-trioxid első sorban kén-tartalmú tüzelőanyagok (kőszén, földgáz, kőolaj párlatok) elégésekor kerül a levegőbe, ahol a nedvességgel együtt kénessavvá és kénsavvá alakulnak, emiatt a savas esők fő okozói. A színesfém-kohászat is hozzájárul a kén-oxidok kibocsátásához (a szulfidos érceket p. réz, cink, kadmium, ólom) levegőn pörköléssel alakítják át oxidokká, miközben a kéntartalom kén-dioxiddá oxidálódik. Kén-oxidok keletkeznek az erdőtüzek és a vulkánkitörések során is valamint szerves anyagok lebomlásakor.

A kén-dioxid színtelen, nem éghető, irritáló szagú gáz, vízben jól oldódik. A kén-trioxid nagyon reakcióképes, vízzel találkozva azonnal kénsavat képez. A tüzelőanyagok égésekor elsősorban kéndioxid keletkezik, fémek katalizálják a kén-trioxiddá alakulást égéskor is és a levegőben is (porszemek fémtartalma). A levegőben fotokémiai úton (fény hatására) is oxidálódik a kén-dioxid kén-trioxiddá.

Hatása az emberre és az állatokra: a kén-dioxid belélegezve károsítja a légutakat és a szemet. Jellegzetes szaga miatt már néhány tized ppm koncentrációban észleljük, 10 ppm felett irritáló hatású. 100 ppm belégzése életveszélyes sérüléseket okoz. Hosszú ideig kis koncentrációban (0,5-1 ppm) belélegezve károsodhanak a légutak, asztma alakulhat ki. Reprotoxikus hatását nem sikerült egyértelműen bizonyítani. Egyes tanulmányok szerint a kén-dioxid is oka lehet annak, hogy csökkent súllyal születnek az újszülöttek.