Vegyjel: As
Rendszám | 33 |
Atomtömeg | 74.9216 g/mol |
Elektronegativitás | 2.0 |
Sűrűség (20°C-on) | 5.7 g/cm3 |
Olvadáspont | 814 °C |
Forráspont | 615 °C |
Atomsugár | 0.139 nm |
Ionsugár | 0.222 nm (-2) 0,047 nm (+5) 0,058 (+3) |
Izotópok | 8 |
Elektronszerkezet | [ Ar ] 3d10 4s2 4p3 |
Első ionizációs energia | 947 kJ/mol |
Második ionizációs energia | 1798 kJ/mol |
Harmadik ionizációs energia | 2736 kJ/mol |
Standpotenciál | - 0.3 V (As3+/ As ) |
Magyarországon egyik leggyakoribb talaj és talajvíz-szennyező elem. Fő ásványa az arzenopirit (FeAsS) - főleg a nemes- és színesfémércek kísérő ásványa. Az arzénnak van egy erősebben mérgező As(III) és egy kevésbé mérgező As(V) formája, melyek a körülmények megváltozásával egymásba átalakulhatnak. Erősen, néha irreverzibilisen adszorbeálódik az agyagon, vas- és mangán oxidokon/hidroxidokon és a szerves komponenseken. Savas talajokban főként aluminium- és vas-arzenát (AlAsO4 és FeAsO4), míg lúgos és meszes talajban Ca3(AsO4)2 formában van jelen. Redukáló körülmények között az arzén mobilitása megnő, mivel megnő az As(III) aránya. A pH növekedésével a többi toxikus fémmel ellentétben az As mobilitása megnő a Ca3(AsO4)2 forma miatt. A talajba arzén a fémbányászat, érckohászat, cementgyártás, arzéntartalmú anyagok ipari feldolgozása, illetve a mezőgazdaságban növényvédőszerként alkalmazott szerves arzénvegyületek gyártása és felhasználása során kerül.
Az arzén bizonyos vegyületei emberre nézve közismerten hatásos mérgek. A szervetlen As-vegyületek lenyelését jelentős gyomor és bélrendszeri károsodás követi, amely előbb hányást, hasmenést, és sokkot okoz, majd vizelet csökkenést és fehérjevizelést eredményez. Egyéb akut tünetek: az arc vizenyője, izomgörcsök, szívrendellenességek. A tartós As expozíció hatása hasmenés, bőrpír, pigmentáció és elszarusodás, érelváltozások (üszkösödés), fehérvérsejt-hiány jelentkezik. Bizonyos As-vegyületek tüdő-, bőr-, és gyomorrákot is okozhatnak.
Az arzén meglehetősen nehezen mozog a talajban, így a növényeknél ritkán okoz mérgezést vagy terméscsökkenést. Az As és a P anionok kémiai rokonsága miatt a P/As arány döntő a növénytoxicitás kialakulásakor, hiszen egy megadott arány felett a foszfor megakadályozhatja az arzén oldhatóvá válását a talajban, növény általi felvételét, illetve a növényen belüli transzportját. arzénmérgezéskor a növények növekedése lelassul, szöveteik rózsaszínűek, majd világossárgák lesznek, az idősebb leveleken vörösesbarna foltok jelenek meg.
Háttérértéke Magyarországon viszonylag magas: talajban 10 mg/kg; felszín alatti vizekben: 10 μg/liter. szennyezettségi határérték (rendelet szerint) talajra: 15 mg/kg; felszín alatti vízre: 25 μg/liter.