Arzenolit (arzénoxid) ásvány

Arzén

Kép forrása: 
http://hmika.freeweb.hu/Kemia/Html/ArzTriox.htm
Leírás szerzője: 
Gruiz Katalin
Arzenolit (arzénoxid) ásvány

Vegyjel: As

Rendszám

33

Atomtömeg

74.9216 g/mol

Elektronegativitás

2.0

Sűrűség (20°C-on)

5.7 g/cm3

Olvadáspont

814 °C

Forráspont

615 °C

Atomsugár

0.139 nm

Ionsugár

0.222 nm (-2) 0,047 nm (+5) 0,058 (+3)

Izotópok

8

Elektronszerkezet

[ Ar ] 3d10 4s2 4p3

Első ionizációs energia

947 kJ/mol

Második ionizációs energia

1798 kJ/mol

Harmadik ionizációs energia

2736 kJ/mol

Standpotenciál

- 0.3 V (As3+/ As )

Magyarországon egyik leggyakoribb talaj és talajvíz-szennyező elem. Fő ásványa az arzenopirit (FeAsS) - főleg a nemes- és színesfémércek kísérő ásványa. Az arzénnak van egy erősebben mérgező As(III) és egy kevésbé mérgező As(V) formája, melyek a körülmények megváltozásával egymásba átalakulhatnak. Erősen, néha irreverzibilisen adszorbeálódik az agyagon, vas- és mangán oxidokon/hidroxidokon és a szerves komponenseken. Savas talajokban főként aluminium- és vas-arzenát (AlAsO4 és FeAsO4), míg lúgos és meszes talajban Ca3(AsO4)2 formában van jelen. Redukáló körülmények között az arzén mobilitása megnő, mivel megnő az As(III) aránya. A pH növekedésével a többi toxikus fémmel ellentétben az As mobilitása megnő a Ca3(AsO4)2 forma miatt. A talajba arzén a fémbányászat, érckohászat, cementgyártás, arzéntartalmú anyagok ipari feldolgozása, illetve a mezőgazdaságban növényvédőszerként alkalmazott szerves arzénvegyületek gyártása és felhasználása során kerül.

Az arzén bizonyos vegyületei emberre nézve közismerten hatásos mérgek. A szervetlen As-vegyületek lenyelését jelentős gyomor és bélrendszeri károsodás követi, amely előbb hányást, hasmenést, és sokkot okoz, majd vizelet csökkenést és fehérjevizelést eredményez. Egyéb akut tünetek: az arc vizenyője, izomgörcsök, szívrendellenességek. A tartós As expozíció hatása hasmenés, bőrpír, pigmentáció és elszarusodás, érelváltozások (üszkösödés), fehérvérsejt-hiány jelentkezik. Bizonyos As-vegyületek tüdő-, bőr-, és gyomorrákot is okozhatnak.

Az arzén meglehetősen nehezen mozog a talajban, így a növényeknél ritkán okoz mérgezést vagy terméscsökkenést. Az As és a P anionok kémiai rokonsága miatt a P/As arány döntő a növénytoxicitás kialakulásakor, hiszen egy megadott arány felett a foszfor megakadályozhatja az arzén oldhatóvá válását a talajban, növény általi felvételét, illetve a növényen belüli transzportját. arzénmérgezéskor a növények növekedése lelassul, szöveteik rózsaszínűek, majd világossárgák lesznek, az idősebb leveleken vörösesbarna foltok jelenek meg.

Háttérértéke Magyarországon viszonylag magas: talajban 10 mg/kg; felszín alatti vizekben: 10 μg/liter. szennyezettségi határérték (rendelet szerint) talajra: 15 mg/kg; felszín alatti vízre: 25 μg/liter.

Szerző által felhasznált források: