Kristályos jód

Radioaktív jód

Kép forrása: 
bin.sulinet.hu/kemia/anyag/jod/jod.jpg
Leírás szerzője: 
Fenyvesi Éva
Kristályos jód

A jód nem fémes elem. Számos izotópja közül a radioaktív 131-es és 129-es tömegszámú a legfontosabbak. A 123-as és 124-es tömegszámú izotópok jelentősége kicsi, mivel rövid felezési idővel bomlanak. (Felezési idő az az időtartam, amely alatt a koncentráció a felére csökken.) Az atomerőművekben az urán vagy plutónium hasadásakor keletkezik valamint nukleáris töltetek robbanásakor. A 131-es jód izotóp felezési ideje 8 nap, a 129-es izotóp az egyik leghosszabb felezési idejű (15,7 millió év). Mindkét izotóp béta-sugárzó (nagy energiájú elektronokat sugároz).

A jód különleges tulajdonsága, hogy szilárd állapotban is párolog (szublimál). Nagyon reakcióképes, emiatt gyorsan elreagál azokkal a vegyületekkel, melyekkel találkozik. Az atomerőműben keletkező radioaktív jód izotópok is gyorsan elreagálnak. Csak gáz formájában juthat ki jód az erőműből. A levegőbe került radioaktív jód szennyezi a vizeket és a talajt is. A talajban gyorsan elreagál a talaj alkotóival, és ezzel a migrációja jelentősen lelassul (szerves fixálás).

Hatása az emberre: a pajzsmirigy működéséhez szükség van jódra. Azokon a területeken, ahol a talaj és emiatt az ivóvíz és a növények kevés jódot tartalmaznak, gyakrabban fordul elő golyvás megbetegedés. A radioaktív jód  belégzés útján kerülhet a szervezetbe és jódhiányos embereknél beépülhet a pajzsmirigybe. Biológiai felezési ideje az emberben kb. 100 nap. A felezési idő szervenként eltérő: a pajzsmirigyben 100 nap, a csontokban 14 nap, a vesében 7 nap. A radioaktív jód az emberi szervezetet károsítja. A pajzsmirigyben göbök és rák alakulhat ki. Ugyanakkor a pajzsmirigy rákot 131-es jódizotóppal gyógyítják, a pajzsmirigy túlműködésre is ezt adják, de kisebb dózisban. A pajzsmirigy diagnosztikában is használnak radioaktív jódot.

Mivel a pajzsmirigy nem tesz különbséget a stabil és a radioaktív jód izotópok között, ajánlott a szervezet jódháztartásának rendben tartása a stabil jód izotóp biztosítása pl. jódozott só használata, vészhelyzetben kálium-jodid szedése. A jód túladagolásnak is megvannak a veszélyei.