Monocotyledonopsida, egyszikűek

Szövetes növények

Virágos növények

törzs: Zárvatermők (Angiospermatophyta)

 osztály: Egyszikűek (Monocotyledonopsida)

Az egyszikűek csaknem 100 családjába mintegy 65 000 faj tartozik. A kréta korszakban a kétszikűekkel párhuzamosan alakultak ki a Magnoliidae alosztály egykori lágyszárú, vízben élő vagy mocsári fajaiból. Ősi formáik ennek következtében lágyszárúak és rovarmegporzásúak voltak. Fatermetű és szélmegporzású fajaik csak később jöttek létre.

Hat alosztályukat különböztetjük meg.

Az Alismatidae alosztályba lágyszárú mocsári és vízinövények tartoznak . Viszonylag ősi tulajdonságok jellemzők rájuk. Tracheáik nincsenek vagy a gyökerekben megjelennek és igen egyszerű felépítésűek. Virágaik gyakran spirális /aciklusos/ felépítésűek, kettős virágtakarójúak. Porzóik kifelé irányuló /centrifugális/ megsokszorozódás következtében nagyszámúak lehetnek. Termőtájuk a legtöbbször apokarpikus. Endospermiumuk helobiális képződésű vagy hiányzik. Termésük rendszerint tüsző vagy makk. Viráguk fokozatos redukciója a rovarmegporzásról a szél-, majd a vízmegporzásra való áttéréssel áll kapcsolatban.

Az Aridae alosztály tagjai lágyszárú évelő, gyakran kapaszkodó növények. Erősen leegyszerűsödött virágaik virágzati buroklevéllel (spatha) körülvett, el nem ágazó torzsavirágzatokat alkotnak. Endospermiumuk sejtosztódással keletkezik, keményítőben gazdag.

A Liliidae alosztályban a lágyszárúak mellett másodlago- san vastagodó fásszárú növények is előfordulnak. A fajok döntő többségére ötkörös, körönként háromtagú aktinomorf virágok jellemzők. Cönokarpikus termőtájukat rendszerint 3 termőlevél alkotja. Virágzataik igen változatosak.

A Zingiberidae alosztály fajai többségükben lágyszárúak, ritkábban elfásodók, illetve áltörzzsel rendelkezők. Virágaik gyakran zigomorfak vagy aszimmetrikusak . Virágtakarójuk csészenemű és sziromnemű lepelkörre tagolódik. Magvaik keményítőt tartalmaznak.

A Commelinidae alosztályba nagyrészt redukálódott virágtakarójú, szélmegporzású fajok tartoznak. Többségük lágyszárú, de előfordulnak közöttük elfásodó szárú és fatermetű növények is. Leveleik alapja hüvellyé módosult, levéllemezük többnyire szálas. Virágaik körönként három- vagy redukció eredményeképpen kéttagúak. A leggyakrabban egyszerűbb virágzatokból, ún. füzérkékből felépülő bonyolultabb virágzatokat alkotnak . Endospermiumuk keményítőben gazdag.

Az Arecidae alosztály fajai többnyire elfásodó szárúak, fatermetűek . Száruk csupán elsődlegesen vastagodik. Leveleik hüvelyesek, levélnyelesek. Virágaik jelentéktelenek, elágazó virágzataikat nagy buroklevelek (spatha) övezik. Porzóleveleik gyakran megsokszorozódnak. Endospermiumuk rendszerint soksejtképződéssel jön létre, keményítőmentes.