A vízerőmű (duzzasztómű) olyan erőmű, mely a vízienergiát hasznosítja. A vízienergia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, üvegházhatást kiváltó gázt. A világ vízerőműveinek összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Földelektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a. A vízienergiát leggyakrabban egy gáttal elrekesztett folyó vagy patak vizének felhasználásával vízturbinák és elektromos generátorok nyerik ki és villamosenergia formájában szállítják el. Ebben az esetben a hasznosított energia mennyisége az átömlő víz mennyiségétől és a víz forrása és a víz kilépése helyének magasságkülönbségétől függ. Ezt a magasságkülönbséget esésnek nevezik. A potenciális energia egyenesen arányos az eséssel. A rendelkezésre álló esés jó kihasználása különleges csővezetékekkel és turbinakonstrukciókkal oldható meg.
A fosszilis energiahordozókkal ellentétben a víz mint energiaforrás esetében a legfőbb károk a vízerőmű megépítéséből és lebontásából származnak. Vízenergia előállításánál a károk lokálisak, tehát a helyi környezetben keletkeznek, és nagy különbségek vannak attól függően, hogy milyen helyet, méretet és technológiát választunk. A vízerőmű telepítése és üzemeltetése ökológiai károkkal jár, az építése pedig szennyezőanyag-kibocsátással. Károk keletkezhetnek a folyó ökoszisztémájában a víz folyásának megváltozása, illetve a mesterségesen kialakított gátak által. Ezek a hatások magukba foglalják a vízminőségben, a hidrológiai rendszerben, a régió flórájában és faunájában bekövetkező változásokat is. Szikesedés, vízszintváltozás léphet fel. Fontos szempont a tájkép és a pihenési lehetőségek megváltozása, a populációk áttelepítése, a föld elvonása. Ezek a hatások még nagyobbak a víztározók esetében, mivel elönthetik a völgyeket. A legrégebbi duzzasztóknál már látszik, hogy 50-100 év alatt mekkora károk keletkeznek. A vízerőműveknek azonban kedvező hatásuk is lehet, például szabályozzák a közlekedést a folyón és megelőzhetik az árvizet. A víztározók pedig öntözővizet szolgáltatnak. Egyes esetekben problémát jelenthetnek a száraz évszakok, több éves száraz periódusok, amelyek bizonytalanná teszik a termelt energia mennyiségét.