Halit (konyhasó)
A konyhasó (vagy legfőbb összetevőjének kémiai neve után nátrium-klorid, melynek képlete: NaCl) az egyik legismertebb só a Földön. Leggyakoribb felhasználása a tartósítás és az ételízesítés. Mint az egyszerű sók, pozitív (Na+) és egy negatív (Cl−) ionok alkotta rácsból áll, kifelé semleges töltésű. A konyhasó az egyetlen ásványi eredetű ízesítő anyag, amelyet, mint fűszert, nem csak az ételek ízesítéséhez, hanem azok tartósításához is használunk. A konyhasó legtöbbször bányászott (kősó), vagy tengeri só lehet. A só a történelem folyamán mindig fontos alapanyag volt. A korábbi évszázadokban, amikor még a hűtőt nem ismerték, sóval tartósítottak. A 20. századig több országban monopólium volt sót előállítani, akkora haszon volt rajta. Indiában ezért is indult el a függetlenségi passzív harc. A só fizetőeszköz volt az ókorban és még a középkorban is. Megbecsültségét jelzi, hogy számos népnél szokás a vendéget kenyérrel és sóval fogadni. Magyarország hosszú ideig gazdag volt sóbányákban. A máramarosi és a parajdi sóbányák termelése királyi monopólium volt. Erdélyből a sószállítók vízi úton tutajjal hozták le a sót Szegedig s ott raktározták, majd osztották el az országban. A képen szabályos, kocka alakú, átlátszó, üveges fényű halit kristályokat látunk.
| Név | kősó, halit | 
| Vegyjel, képlet | NaCl | 
| Ásványosztály | halogenidek | 
| Kristályrendszer | szabályos | 
| Kristályalak |  főként kocka alakú kristályok üledékrétegekben de   lehet szemcsés vagy | 
| Szín | átlátszó vagy fehér, de lehet narancssárga, rózsaszínű, lila, sárga vagy kék | 
| Fény | üveg | 
| Karc | fehér | 
|  Keménység | 2 | 
| Hasadás | tökéletes három irányban, kocka szerint | 
| Törés | kagylós | 
| Sűrűség | 2,1 g/cm3 | 
| Keletkezés | üledékes | 
|  Jelentős |  Magyarország (Perkupa, Paks, Duna-Tisza köze),   Lengyelország | 
|  Egyéb | plasztikus és vágható, fény hatására | 
http://hu.wikipedia.org
