Radon, a tüdőrák második leggyakoribb okozója

Radon és élettani hatása

Kép forrása: 
http://www.rtca.com/radon_in_body.asp
Leírás szerzője: 
Körinfo
Radon, a tüdőrák második leggyakoribb okozója

A radon a periódusos rendszer VIII. főcsoportjában található nemesgáz. Rendszáma 86. Jele:Rn. A természetben, a talajban és a kőzetekben fordul elő. A rádiumból alfa-sugárzást kibocsátva, radioaktív bomlás során keletkezik. Egészséget károsító anyag. A második leggyakoribb okozója a tüdőrák kialakulásának. Nemdohányzók tüdőrákjának kialakulásáért elsősorban a radon felelős. Színtelen és szagtalan gáz. Mindegyik izotópja radioaktív. Három, a környezetben is előforduló izotópja van. Leggyakoribb a 222Rn (radon), ritkábban előfordulók a  220Rn (toron) és az 219Rn (aktinon).

Anyaeleme, (amiből közvetlenül keletkezik) a rádium (226Ra) a földkéregben, a talajban és részben építőanyagainkban is megtalálható. A radon felezési ideje 3,8 nap, azaz kezdeti mennyisége ennyi idő alatt csökken a felére.

Mivel nemesgáz, a rádiumból való keletkezése után nem képez kötést, ezért a földből kiszabadul és feljut a szabad levegőre, ahol eloszlik és felhígul. Ha zárt térbe jut (pl. bánya, barlang, lakás, ház), ott akkumulálódik, feldúsul és a lakosság természetes eredetű sugárterhelésének meghatározó komponensévé válhat. A radonnak illetve bomlástermékeinek egészségkárosító hatása elsősorban a tüdőben jelentkezik.

A radon bomlása során keletkező új elemek (bomlástermékek) hasonlóan a radonhoz alfa-sugárzók. A sugárzás során az atommagból egy hélium atommag (erősen kötött 2 proton és 2 neutron) válik ki. Erősen ionizáló sugárzás. Az alfa részecske (a hélium 4-es tömegszámú 42He izotópja) töltése és tömege igen nagy, ezért erősen roncsolja a közeget, amibe belép. Hatótávolsága igen rövid (levegőben 1 cm alatti), az emberi bőr is könnyen elnyeli, ezért a légköri radon kizárólag a tüdőt veszélyezteti; más szövetek, szervek károsodása szinte teljesen kizárható.

A radon belélegezve önmagában viszonylag ártalmatlan. Belélegzés után rögtön ki is lélegezzük minden különösebb következmény nélkül. A veszély akkor jelenik meg, ha a radongáz elbomlik és radioaktív részecskéket képez, amelyekben a polónium a legfontosabb összetevő. Ha ez a bomlás akkor történik, amikor a radonatom valakinek a tüdejében van, akkor a tüdőrák kockázata megnövekszik. Ennek a valószínűsége csekély egészen addig, amíg nincs cigarettafüst jelen. A cigerattafüst azonban jelentősen megnöveli annak a veszélyét, hogy valaki radioaktív polóniumot lélegezzen be, mivel a füst könnyen képes megkötni a polóniumrészecskéket és órákon át a levegőben tartani őket.

A radon elbomlásával keletkezett bomlástermékek rövid időn belül kötődnek a felületekre ( pl.: falra, bútorokra és aeroszolrészecskékre). Az aeroszolrészecskékre tapadt bomlástermékek belégzéskor a hörgők elágazásainál a hörgők falára rakódhatnak és, ha ott megtapadnak, akkor az alfa-részecskék a hörgőhám leginkább érzékeny sejtrétegét roncsolhatják. Hatására a sejtek elpusztulhatnak vagy – rosszabb esetben – mutáns sejtek keletkezhetnek. A mutáns sejtek könnyen egyéb káros hatásokra (vegyszerek, dohányzás) rákos sejtekre osztódhatnak.

 Ezek után könnyen levonható az a következtetés, hogy a dohányzás és a radon erősítik egymás hörgő rákkeltő hatását. Nemcsak az aktív dohányzókat érinti ez a probléma, hanem a passzív dohányosok is épp olyan veszélynek vannak kitéve. Ráadásul a veszély órakig fennmarad a cigaretta elszívása után is. Az Oxfordi Egyetem kutatásai szerint a zárt terekben felhalmozódó radon felelős a tüdőrák kialakulásának 9%-áért és az összes rákos megbetegedés 2%-áért. Dohányosoknál a radon 25-szörös kockázatot jelent.

A radon veszély rendszeres szellőztetéssel csökkenthető.

Legnagyobb mennyiségben a vulkanikus kõzetekre épült lakóépületekben van jelen radon a levegőben. A már álló épület radon terhelését csökkenteni nagyon nehéz. Az új építkezésekhez speciális szigetelést használnak: a talajra légáteresztõ (pl. sóder vagy perlit) réteget helyeznek, erre erős fóliát, majd a hagyományos betonaljzatot, nagyon gondosan szigetelve. A légáteresztõ rétegbõl szellõzõkürtõ vezet az épület fölé.

A radon gyakorlati alkalmazása csekély. Főleg a gyógyászatban alkalmazzák (radioterápia).

További információk:

http://www.epapsa.com/campaigns/epu/ (angolul)

http://www.epa.gov/radon/pubs/citguide.html (angolul)