A mutáció valamely örökletes tulajdonság megváltozását előidéző, a sejtekben végbemenő folyamat. A mutáció kinézetre is megváltoztathatja az élőlényeket. Ilyen furcsa mutációkat láthatunk a képen: kétfejű macska, disznó, teknőc és kígyó.
A mutációk létrejöhetnek véletlenszerűen (maguktól), de mesterségesen is ki lehet váltani ilyen változásokat. Mutációt okoznak különböző sugárzások, vagy a mutagén vegyi anyagok.
Egyre szennyezettebb környezetünkben a mutációk száma is nő. A mutációk legtöbbje ront az utódok tulajdonságain.
Ugyanakkor előfordulnak hasznos mutációk is (például jobb ellenálló-képesség, jobb alkalmazkodó képesség, jobb tápanyag-hasznosítás). Ezek a hasznos mutációk előnyt jelentenek azoknak a szervezetnek, melyekben megjelentek. A fajok evolúciója is ezen alapul: a hasznos mutációk létrejöttét követő kiválogatódás (szelekció) irányítja a fajok fejlődését, evolúcióját, környzethez alkalmazkodását.
A mutációt kiváltó sugárzások és szennyezőanyagok általában káros mutációkat, káros genetikai változásokat okoznak az élőlényekben és az emberben. Ezek a káros genetikai változások érinthetik az utódokat is, azaz öröklődhetnek. Ismert mutáció az albinizmus, állatnál és embernél egyaránt előfordul: az albínó egyed bőre, szőre, haja fehér, szeme piros.