Krakkolással előállított nyersanyagok

A krakkolás: nagyobb molekulatömegű szénhidrogéneknek, alkánoknak nagy nyomáson és magas hőmérsékleten való átalakítása kisebb móltömegű és kisebb szénatomszámú szénhidrogénekké. Katalizátor jelenlétében nagy nyomáson és hőmérsékleten (2,0-4,0 MPa, 500°C) végzik.

A krakkolás termékeként keletkező vegyületek közül az alkének fontos szerves kémiai alapanyagok. Az egyszerűbb alkéneket — etén (H₂C=CH₂), propén (H₂C=CH-CH₃), izobutén [(CH₃)₂C=CH₂] — és diolefineket polimerizálva műnyagokat (polietilén, polipropilén, műkaucsuk stb.) állítanak elő.

A krakkolás folyamán azonban nagyobb részben C5-C10 szénatomszámú telített és telítetlen szénhidrogének keletkeznek dehidrogénezés és láncszakadás következtében. Elsődleges célja a kőolaj energiahordozó vegyületként kevésbé jelentős vegyületeiből fontos energiahordozó vegyületek előállítása (krakkbenzin, krakkgáz).

 A katalitikus krakkolás főtermékei a következők:

- etiléntartalmú 3-5 % C1-C2 frakció amellyel benzolt alkilezhetnek etil-benzol, illetőleg sztirol előállítására;

- 7-20 % C3-C4 frakció, amely nagy telítetlen tartalma következtében fontos alapanyaga az alkilálásnak, oligomerizálásnak és az éterek szintézisének;

- 30-60 % krakkbenzin,

- 10-20 % nagy aromás- és olefintartalmú gázolajfrakció (könnyű ciklusolaj, cetánszáma <35), amelyet hidrogénezés után gázolaj-keverőkomponensként használnak fel;

- 10-15% krakk-maradékolaj, amelyet fűtőolajként elégetnek, vagy kokszoló üzemek alapanyagába kevernek.