Aktínium

Aktínium az uránércben található nyomokban a ²²⁷Ac izotóp, melynek felezési ideje 21.773 év. Egy tonna uránérc tartalmaz körülbelül egy tized gramm aktíniumot. Gyakran állítottak elő aktíniumot nukleáris reaktorban, milligrammos mennyiségben ²²⁶Ra neutron besugárzásával.

A természetben előforduló aktínium egy izotópot tartalmaz: ²²⁷Ac, melynek a leghosszabb a felezési ideje. 27 radioaktív izotópja közül a legstabilabbak: ²²⁷Ac (felezési ideje: 21.773 év); ²²⁵Ac (felezési ideje: 10,0 nap); ²²⁶Ac (felezési ideje: 29,37 óra). A többi izotóp felezési ideje kevesebb, mint 10 óra és ezek többségének is kevesebb, mint 1 perc. A tiszta ²²⁷Ac a bomlástermékeivel 185 nap alatt kerül egyensúlyba, majd folytatódik bomlása 21,773 éves felezési idővel.

Élettani hatásai:

Mivel a ²²⁷Ac rendkívül radioaktív, így sugárzás okozta egészségkárosító hatása van. A ²²⁷Ac körülbelül olyan veszélyes, mint a plutónium. A benne rejlő veszélyt az jelenti, hogy a sugárzás minden élő fajban károsíthatja a génállományt. A sugárzásból származó genetikai károsodás kumulatív, vagyis élettartam és generációk feletti.

Környezeti hatásai:

A nukleáris technológia fejlesztését kísérte, hogy a rádióaktivitás felbukkan a légkörbe, a talajban, az óceánokban, a tengerekben, az állati, a növényi és az inert anyagokban.

Az ²²⁷Ac rendkívül radioaktív. A rádióaktivitás nem csak az ember génállományára káros hatású, hanem minden élőlényre, rákot okoz, az immunrendszer károsodását, leukémiát, vetélést, halvaszületést és termékenységi problémákat.