Alumínium

A földkéreg, a tenger és a levegő tömegének kb. 8%-át alkotja, a harmadik leggyakoribb elem a földkéregben. Nagyon ritka szabad formában. Az alumínium, ha jelen van a talajban, nagymértékben befolyásolja a tulajdonságait, főleg a vízben nem oldódó alumínium-hidroxid. Több drágakövet készítenek a tiszta, kristályos alumínium-oxidból (korund). A drágakövek színét a benne nyomokban előforduló ásványi szennyeződések adják. A kobalttól kék-színű változat a zafír, a rubin piros színét a króm adja, de mindegyik alumínium-oxid változat.     

Élettani hatásai:

Az alumínium az egyik legszélesebb körben használt fém, és egyben a leggyakrabban megtalálható vegyületek a földkéregben, ezért egy közismerten ártatlan vegyület. Magas koncentrációban mégis egészségügyi problémákat okozhat. Káros hatásokat leginkább vízoldható formában okoz.

Az alumínium élelmiszerekkel, légzés útján és a bőrrel érintkezve kerülhet a szervezetbe. Hosszútávon, nagyobb koncentrációban a következő hatásokhoz vezethet: a központi idegrendszer károsodása, demencia, memória elvesztése, levertség, súlyos reszketés. Az alumínium bizonyos környezetben veszélyes a vele érintkező emberekre: bányákban, ahol megtalálható a vízben, gyárakban, ahol a dolgozók belélegzik a gyártás során az alumínium port. Problémákat okozhat vesebetegeknél, a dialízis során, amikor bekerül a szervezetbe.  

Környezeti hatásai:

Elsősorban savasodást okozó hatása miatt okoz problémákat. Az alumínium felhalmozódhat a növényekben és az ilyen növényeket fogyasztó állatok szervezetében. Az elsavanyodott tavakban nagy az alumínium koncentráció. Ezekben a tavakban a halak és kétéltűek száma csökken, mivel az alumínium ionok oldott állapotban a fehérjéket irreverzibilisen kicsapják.

Egy másik negatív környezeti hatása az alumíniumnak, hogy az ionok reakciókba léphetnek a foszfátokkal és így a foszfátok kevésbé elérhetőek a vízi szervezetek számára. A felszín alatti vizekben károsíthatja a növények gyökerét.