Vegyjel: In
Rendszám | 49 |
Atomtömeg | 114.82 g/mol |
Elektronegativitás | 2 |
Sűrűség (20°C-on) | 7.31 g/cm3 |
Olvadáspont | 156 °C |
Forráspont | 2000 °C |
Atomsugár | 0.162 nm |
Ionsugár | 0.092 nm (+2) |
Izotópok | 11 |
Elektronszerkezet | [ Kr ] 4d10 5s25p1 |
Első ionizációs energia | 558.2 kJ/mol |
Második ionizációs energia | 1820.2 kJ/mol |
Harmadik ionizációs energia | 2704 kJ/mol |
Standardpotenciál | - 0.34 V ( In3+/ In ) |
Felfedezte | Ferdinand Reich 1863 |
Az indium lágy, képlékeny fémesen fénylő kémiai elem. Ezüstös fehér színű, kristályszerkezete felületen középpontos, tetragonális. Az indium és a gallium tulajdonságai hasonlítanak, hiszen a periódusos rendszerben ugyanabba a csoportba tartoznak, egymás alatt helyezkednek el. Levegővel és vízzel szemben ellenálló, de feloldódik nemoxidáló savakban és lúgokban. Olvadáspontja feletti hőmérsékletre melegítve meggyullad és lila lánggal ég.
Alkalmazások:
Alacsony olvadáspontú, olvasztható ötvözetekben illetve csapágyak és más fémfelületeknél védőlemezként. Korrózió álló tükröknél, ami akár olyan minőségű is lehet mint az ezüst. Indium fóliákat alkalmaznak nukleáris reaktorokban, annak eldöntésére, hogy mi történik a belsejében. Használják még fényszűrőként is alacsony nyomású nátriumgőz lámpákban.