HATÓANYAG NEVE, KÉPLETE, MEGJELENÉSI FORMÁJA | |
Név | Mangán (Manganum) |
Vegyületcsoport | Átmeneti fémek |
CAS szám | 7439-96-5 |
Molekulaképlet | Mn |
Szerkezeti képlet | - |
Megjelenés | A természetben elemi állapotban ritkán, inkább a vegyületeivel együtt fordul elő. Az elemi mangán ezüstszürke, rideg, kemény fém. A vegyületei különböző színűek lehetnek (pl. rózsaszín). |
ALKALMAZÁS, HATÁSOK | |
Alkalmazás, | Acéliparban ötvözőelem. Mezőgazdaságban műtrágya adalékként, állatoknál takarmány kiegészítőként. Gyógyászatban képalkotás, táplálék kiegészítőkben. Benzinben adalékanyagként. Kozmetikumokban, festékekben [2.] (Mangán-dioxidot, mint a legfontosabb vegyületét oxidálószerként, szárazelemek gyártásánál, téglagyártásban színezőként, üveggyártásban színtelenítőként használják.) [5.] |
Elsődleges hatás | Mint ötvözőelem növeli az acél keménységét, illetve kéntelenítő hatása is van, továbbá dezoxidálószerként viselkedik [5.] Mint esszenciális elem enzimaktivátorként vesz részt a növények anyagcsere-folyamataiban. Nagy szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a citromsav-ciklusban és a fotoszintézisben [4.] Alapvető szerepe van az oxigént lélegző szervezetekben képződő, mérgező hatású reaktív oxigénvegyületek hatástalanításában [12.] Az emberi és állati szervezetben számos enzim működésének beindításához nélkülözhetetlen a mangán. A káros szabad gyökök felbontásával megelőzi a szívinfarktust és bizonyos típusú rákos folyamatokat. Serkenti a fehérjedús táplálékok hasznosítását, a nemi hormonok termelését. Szerepet játszik az idegek zavartalan működésében, az izületek síkosításában, a csontozat kifejlődésében, a vércukorszínt szabályozásában. Ritkítja az epilepsziás rohamokat, gyorsítja a sebgyógyulást. Fontos szerepet tölt be az anyagcsere sebességét szabályozó pajzsmirigyhormonok előállításában. Nélkülözhetetlen a B1 vitamin felhasználásához. [3.] |
Mellékhatások | Hiányakor: Növényekben fiatal levelek egyenetlen sárgulása, foltos pusztulása. [4.] Emberi és állati szervezetben növekedési visszamaradást, csontosodási zavart, bőr problémákat, elhízást, valamint véralvadási, neurológiai és haj pigmentációs zavart okozhat. [6.], [7.] Mérgezéskor: A vas és mangán kölcsönhatásban vannak egymással, így mangánfelesleg hatására az eltolódó Fe:Mn arány relatív vas hiányhoz vezethet. Növényekben idősebb leveleken barna foltok keletkeznek. A levélszélek kanalasodnak, a hajtásokon és a gyümölcsfákon belső elhalt szövetrészek alakulnak ki. Nagy koncentrációban fitotoxikus hatása van. [4.] Emberi és állati szervezetben a kis mértékben belélegzett mangán idegrendszeri (elsősorban pszichomotoros) elváltozásokat okoz. A behatás megszűnése után a tünetek elmúlhatnak. Nagy koncentrációban mangán mérgezést, „manganizmust” okoz, melynek tünetei hasonlóak a Parkinson kóréhoz (rendezetlen mozgás, mentális és hangulati zavarosság). Krónikusan belélegezve a férfiaknál csökkenti a nemzőképességet (nőknél hasonló hatást nem észleltek). Tüdőbe bekerülve tüdőgyulladást okozhat. [6.], [7.], [12.] |
FIZIKAI-KÉMIAI TULAJDONSÁGOK | |
Moláris tömeg | 54,94 g/mol [1.] |
Sűrűség | 7,3 g/cm3 (25 oC-on) [1.] |
Olvadáspont | 1246 oC [1.] |
Forráspont | 2061 oC [1.] |
Gőznyomás | 1 Pa (955 oC-on), 121 Pa (1244 oC-on) [11.] |
Vízoldhatóság | Elemi formában vízben rosszul oldódik (8,72*104 mg/l 25 oC-on). [15.] Vegyületei vízoldhatók (kivéve a foszfátokat és karbonátokat, amik nem; valamint az oxidokat, amik rosszul oldódnak vízben). [14.] |
Stabilitás | A mangán tömör formában levegő hatására csak a felületén oxidálódik, de finom eloszlásban könnyen elég. Híg savakban hidrogén fejlődése mellett, tömény kénsavban SO2 fejlődése mellett oldódik. Intenzív fehér lánggal ég. [5.], [12.], [14.] A vegyületeiben többféle oxidációs számban is előfordul (2, 3, 4, 5, 6, 7). Ezek stabilitása változó (pl. az oxidok a legstabilabbak, a permanganátok instabilak). [15.] |
Hidrolízis | Nincs (csak a vegyületei). |
Fizikai, kémia, biológiai állandók | |
H, Henry-állandó | - |
Kow | - |
Koc | - |
pKp (log Kp) | 5*106 l/kg [14.] |
BCF, biokoncentráció | Vízi élőlényekben: [15.] |
VISELKEDÉSE A KÖRNYEZETBEN | |
Abiotikus degradálhatóság és | Könnyen oxidálódik (akár a levegő oxigénjétől). A környezetben is előforduló híg ásványi savakban oldódva bomlik. Nem illékony. [5.], [12.], [14.] |
Biodegradálhatóság és | A Mn (II) biodegradálható (mangán baktériumok által, melyek a kétértékű fémek oxidációja által nyernek energiát). [16.] (Továbbá a mangán alternatív elektron-akceptorként is részt vehetnek bidegradációban). |
KÖRNYEZETMINŐSÉGI KRITÉRIUMOK | |
Határértékek
| Ivóvíz: 0,05 mg/l (EU, 201/2001-es Kormányrendelet) Palackozott víz: 0,05 mg/l (FDA 2007) DWEL (Drinking Water Equivalent Level) = 1,6 mg/l (EPA 2006) [2.] WHO irányelvek: [2.] Levegőre: [2.] TLV (8 órás TWA) = 0,2 mg/m3 (ACGIH 2007) MAK (Inhalable frection) = 0,5 mg/m3 (DFG 2007) [14.] |
MÉRT KONCENTRÁCIÓJA A KÖRNYEZETBEN | |
Koncentrációja a környezetben (mérési adat) | Talajban 3-120 mg/kg talaj (erősen függ a talaj minőségétől és a pH-jától) [4.] Szennyezett talajokban akár 250 mg/kg talaj. Levegőben átlagosan 0,02 μg/m3, légszennyező források közelében akár 0,3 μg/m3 (USA-ban) [2.] Felszíni vizekben átlagosan 16 μg/l (USA-ban) [2.], 1-530 μg/l Angliában [12.] Felszín alatti vizekben 5-150 μg/l (USA-ban) [2.] Tengervízben 0,4-10 μg/l (szennyezett vízben akár 1000 μg/l) (EPA) [13.] Növényekben 20-500 mg/kg szárazanyag [4.] növényi magvak 17 mg/kgteljes kiőrlésű gabona 7 mg/kg zöldségek 2,5 mg/kg gyümölcsök 1 mg/kg Halakban akár 5 ppm [6.] Emlősökben akár 3ppm [6.] Emberi szervezetben 10-20 mg/70 kg testsúly |
ÖKOSZISZTÉMÁRA GYAKOROLT HATÁS | |
Vízi ökoszisztémára gyakorolt hatások | Nagy koncentrációban toxikus, továbbá a vízi élőlényekben jelentős bioakkumuláció mutatható ki. |
Akut toxicitási adatok (LC50, EC50) | Lazac (Oncorhynchus kisutch): LC50= 2,4 mg/l Kovamoszat (Asterionella japonica): IC50= 4,9 mg/l Pisztráng: LC50= 3,7 mg/l [15.] |
Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC) | Sebes pisztrángra (Salmo trutta): NOEC = 0,35 mg/l Csendes-óceáni osztriga (Crassostrea gigas): LOEC= 10μg/l Sárga rák (Cancer anthonyi): LOEC = 10 μg/l [15.] |
Szárazföldi ökoszisztémára gyakorolt hatások | Kis koncentrációban hasznos mind a növényi és állati szervezet számára. Nagy koncentrációban azonban toxikus. |
Akut toxicitási adatok (LC50, EC50) | Trágyagiliszta (Eisenia fetida): EC50= 1970 mg/kg talaj Televényféreg (Enchytraeus crypticus): EC50= 927 mg/kg talaj Collembola (Folsomia candida): EC50= 1117 mg/kg talaj [12.] |
Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC) | Trágyagiliszta (Eisenia fetida): NOEC = 1444 mg/kg talaj, LOEC = 2222 mg/kg talaj Televényféreg (Enchytraeus crypticus): NOEC = 267 mg/kg talaj, LOEC = 386 mg/kg talaj Collembola (Folsomia candida): NOEC = 1667 mg/kg talaj, LOEC = 2444 mg/kg talaj [12.] |
EMBERRE GYAKOROLT HATÁS | |
Általános káros hatások | A mangán átjut a vér-agy gáton és a méhlepényen is. Emberi és állati szervezetben a kis mértékben belélegzett mangán idegrendszeri (elsősorban pszichomotoros) elváltozásokat okoz. A behatás megszűnése után a tünetek elmúlhatnak. Nagy koncentrációban mangán mérgezést, „manganizmust” okoz, melynek tünetei hasonlóak a Parkinson kóréhoz (rendezetlen mozgás, mentális és hangulati zavarosság). Krónikusan belélegezve a férfiaknál csökkenti a nemzőképességet (nőknél hasonló hatást nem észleltek). Tüdőbe bekerülve tüdőgyulladást okozhat. [2.], [6.], [7.], [12.], [14.] |
Lebontás az emberben, távozása a szervezetből | A mangán légzőszerv, bőr és gyomor által tud felszívódni. Csupán a bevitt mennyiség 3-4%-a szívódik fel a szervezetben. Emellett még olyan felszívódást gátló tényezők is léteznek, mint például a túlzott mennyiségű vas, foszfor, és kalcium bevitele szervezetbe. Továbbá az alkohol és az antibiotikumok is rontják a mangán felszívódását. A mangán a sejtek mitokondriumában koncentrálódik. Legnagyobb arányban a májban, agyalapi mirigyben, hasnyálmirigyben, versékben, csontokban található meg. Majdnem teljes egészében a széklettel ürítődik, csak kisebb része távozik a vizelettel, verejtékkel és hajon keresztül. [7.], [10.], [14.] |
Endokrin rendszert károsító | - |
Immunrendszert károsító | Nem megállapítható [13.] |
Szövetkárosító | - |
Mutagén | Nem megállapítható (EPA) [2.] |
Karcinogén | Nem megállapítható (EPA) [2.] |
Reprotoxikus, teratogén | Reprotoxikus hatása van a férfiakra nézve, nőknél ugyanez nem jelentkezett. Terratogén hatása feltételezett, de nem bizonyított [2.], [12.] |
Akut toxicitási adatok (LD50) | Patkányoknál: 9000mg/kg (orálisan) [8.] |
Krónikus toxicitási adatok (NOEL, LOEL) | Embernél (expozíciós idő 10 év, orálisan ivóvízzel): NOEL = 0,04 mg/kg/nap LOEL = 0,07 mg/kg/nap [2.] |
BMDL (a viszonyítási dózis (BMD) 95%-os konfidenciaszintnél számolt értéke) | 0,09−0,27 mg/m3 levegő (idegrendszeri hatások figyelembe vételével) [12.] |
TCL (Toxic Concentration Low = Lowest published toxic concentration) | Emberre: 2,3 mg/m3 (belélegezve) [8.] |
- nincs adat
[1.] Négyjegyű függvénytáblázatok, összefüggések és adatok (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.)
[2.] Draft Toxicological Profile For Manganese (pdf), U.S. Department of Health and Human Service, Public Health Service Agency for Toxic Substances and Disease Registry, 2008. (http://www.atsdr.cdc.gov/ToxProfiles/tp.asp?id=102&tid=23)
[3.] Cikk a mangán egyészségügyi hatásairól (http://www.vitaminsziget.com/ecikk.php?id=44)
[4.] Dr. Kalocsai Renátó – Dr. Schmidt Rezső: A mangán (Mn), UIS Ungarn Laborvizsgálati és Szolgáltató Kft, Nyugat Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (http://www.uis.hu)
[5.] Greenwood N. N.: Az elemek kémiája (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.)
[6.] Lenntech adatbázisa: Manganese - Mn (http://www.lenntech.com/periodic/elements/mn.htm)
[7.] Cikk a mangán egyészségügyi hatásairól (http://www.vitaminbank.hu/tapanyagok/nyomelemek/mangan.php)
[8.] National Library of Medicine, ChemIDplus Lite adatbázisa: Manganese (RN: 7439-96-5) http://chem.sis.nlm.nih.gov/chemidplus/ProxyServlet?objectHandle=DBMaint&actionHandle=default&nextPage=jsp/chemidlite/ResultScreen.jsp&TXTSUPERLISTID=0007439965
[9.] UDDEHOLMS AB biztonsági adatlap (2010) (pdf) (www.uddeholm.com)
[10.] AMA Drug Evaluations Annual (1992) (http://www.wrongdiagnosis.com/vitamin/manganese.htm)
[11.] Enviromental Chemistry adatbárisa a pariódusos redszer elemeiről: Element Manganese – Mn (http://environmentalchemistry.com/yogi/periodic/Mn.html)
[12.] Dr. Pál Károlyné: Mangán a környezetben (ELGOSCAR-2000 Környezettechnológiai és Vízgazdálkodási Kft., Bp.)
[13.] INCHEM adatbázis (http://www.inchem.org/documents/cicads/cicads/cicad12.htm)
[14.] TOXNET (http://toxnet.nlm.nih.gov/cgi-bin/sis/search/r?dbs+hsdb:@term+@rn+7439-96-5)
[15.] Crane M., Sorokin N., Atkinson C., Maycock D.: Proposed EQS for Water Framework Directive Annex VIII substances: Manganese (total dissolved) (pdf) (Environment Agency and SNIFFER, 2007) (http://www.wfduk.org/LibraryPublicDocs/sr12007-manganese)
[16.] Hutai Katalin: A baktériumok anyagcsere kapcsolatainak környezetcédelmi jelentősége, szerepük a szennyvíztisztításban, a hulladékgazdálkodásban (ppt/ 9. dia) (http://www.freeweb.hu/kornyezetgazdasagtan/ppt/bio/19a.ppt#1)