Nióbium

Kép forrása
http://periodictable.com/Elements/041/index.html
Leírás szerzője
Gruiz Katalin

Vegyjel: Nb

Rendszám

41

Atomtömeg

92.91 g/mol

Elektronegativitás

1.6

Sűrűség (20°C-on)

8.4 g/cm3

Olvadáspont

2410 °C

Forráspont

5100 °C

Atomsugár

0.143 nm

Ionsugár

0.070 nm (+5) ; 0.069 nm (+4)

Izotópok

14

Elektronszerkezet

[ Kr ] 4d4 5s1

Első ionizációs energia

652 kJ/mol

Felfedezte

Charles Hatchett 1801-ben

 

A nióbium egy ritka, lágy, képlékeny, jól alakítható, szürkésfehér színű fém. Fizikai és kémiai tulajdonságai hasonlítanak a vele egy csoportba tartozó tantáléhoz. Magas hőmérsékleten reagál oxigénnel, szénnel, halogénekkel, nitrogénnel és kénnel. Ellenáll a savaknak, még a királyvíz sem oldja, de a forró, koncentrált savak és lúgok megtámadják.

 

Alkalmazások:

Hőálló ötvözetekben és rozsdamentes acél eszközökben is felhasználják. A nióbium-karbidot vágószerszámokban használják. Rozsdamentes acél ötvözeteket készítenek nióbium hozzáadásával, amelyeket nukleáris reaktorokban, repülőgépekben, rakétákban, vágószerszámokban, csővezetékekben, szuper mágnesekben és hegesztőpálcákban használnak fel.

Nióbium-ón és nióbium-titán ötvözetet használnak huzalok, szupravezető mágnesek előállítására, amiket rendkívül erős mágneses mezőkben is alkalmaznak. Tiszta nióbiumit is használnak részecskegyorsítókban. A nióbium ötvözeteket sebészeti implantátumokként is alkalmazzák, mert az emberi szervezet képes befogadni és nem lép reakcióba a szövetekkel.   

Szerző által felhasznált források