A teszthez alkalmazott szarvasmarha szaruhártyákat a vágóhidakról gyűjtik össze. A szemről gondosan eltávolítják a szaruhártyát, melyet ellenőriznek, hogy nem sérült-e, ezután egy speciális hordozóra erősítik őket. 1 órás tápközegben való inkubációs idő elteltével minden szaruhártyának megmérik az alap opacitását (átlátszatlanságát) egy opacitásméterrel.
Két eljárást dolgoztak ki, hogy a vizsgálandó vegyületek fizikai-kémiai tulajdonságait meghatározzák. Az első eljárást (A) nem felületaktív folyadékokra és felületaktív anyagokra dolgozták ki. Nem csak folyadékokat, hanem folyadékban oldott szilárd anyagokat is vizsgálhatunk így (max. 10%-os oldatig). A vizsgálandó anyag 10 percig érintkezik a szaruhártyával, majd a szaruhártyákat 2 órára friss tápközegbe helyezzük és inkubáljuk, hogy az egyensúly kialakuljon.
A második eljárást (B) olyan eredetileg szilárd anyagok tesztelésére fejlesztették ki, melyeknek 20%-os oldatát vagy suszpenzióját vizsgálják. A szuszpenziót 0,9%-os NaCl oldattal, vagy ionmentes vízzel készítik. 4 órás inkubációs idő után mérik ebben az esetben az opacitást. Ezután a szaruhártyák áteresztőképességét egy fluoreszcens oldattal (90 perces inkubáció) határozzák meg. Az (A) eljárásnál 4 mg/ml-es, a (B) eljárásnál 5 mg/ml-es oldatot használnak. Spektrofotométer segítségével meghatározzák a szaruhártyák áteresztőképességét. Az opacitás és az áteresztőképesséh eredményekből a következő képlet segítségével egyún. In vitro irritációs értéket határoznak meg:
In vitro irritációs érték = korrigált opacitás érték + (15×korrigált OD490 érték)
In vitro irritációs érték: In vitro irritációs skála:
0−3 nem szemet irritáló
3,1−25 gyengén szemet irritáló
25,1−55 mérsékelten szemet irritáló
≥55,1 nagy mértékben szemet irritáló
A teszt részleteiről itt olvashat bővebben angol nyelven:
http://ecvamdbalm.jrc.ec.europa.eu/public_view_doc2.cfmid=9A506ACE702B2EFB9471CBE1CBAA19455
79489581FB95A26F52B280413D1D53EA3291B895581F634