Berillium

HATÓANYAG NEVE, KÉPLETE, MEGJELENÉSI FORMÁJA 

Név
IUPAC név

Berillium (Glucinium)

Beryllium 

Vegyületcsoport

Alkáliföldfém

CAS szám

7440-41-7^[1]

Molekulaképlet

Be

Szerkezeti képlet

-

Megjelenés

Szürkésfehér, kemény, nagyon rideg könnyűfém.^[6],[9]

ALKALMAZÁS, HATÁSOK

Alkalmazás,
felhasználási terület

Elektronikai iparban, kerámia-iparban, fluoreszkáló lámpa-gyártásnál, illetve fémiparban, továbbá nukleáris reaktorokban reflektorként használják.

A berillium-réz ötvözetet ponthegesztésnél elektródaként, rugókban, elektromos érintkezőkben alkalmazzák.

Ötvözetei nagyon kemények, repülőgépek, rakéták, műholdak szerkezeti anyagaként használják.^[10]

Elsődleges hatás

Erősen mérgező hatású, tüdőméreg.^[3]

Mellékhatások

A berillium belégzése köhögést, légszomjat, torokfájást, gyengeséget okoz, azonban a tünetek késleltetve jelenhetnek meg. Bőrrel érintkezve bőrpírt okoz, vágásokba, sérülésekbe kerülve fekélyt okozhat.^[1]

A berillium betegség (berillózis) a berilliumot tartalmazó por vagy füst belégzése miatt kialakuló tüdőgyulladás.

Idült berilliózisban a tünetek általában fokozatosan súlyosbodnak. Ha a tüdők súlyosan károsodnak, a szív munkája is fokozódik, és felléphet a szívelégtelenség egyik formája mely halálhoz is vezethet.^[7] 

FIZIKAI-KÉMIAI TULAJDONSÁGOK

Moláris tömeg

9,01218 g/mol^[9]

Sűrűség

1,848 g/cm³ (25°C-on)^[3]

Olvadáspont

1287 °C^[1]

Forráspont

2970 °C^[9]

Gőznyomás

4,84 Pa 1287°C-on^[3]

Vízoldhatóság

Vízben nem oldódik.^[1]

Stabilitás

Sósavban oldódik, oxidáló savak hidegen nem támadják meg, ellenáll akár a koncentrált salétromsavnak is. Alkálilúgok melegen oldják.^[10]

Hidrolízis

Nem hidrolizál, viszont sóinak oldata hidrolizál.^[1]

Fizikai, kémia, biológiai állandók

H, Henry-állandó

-

K_ow

-

K_oc  [l/kg] 

-

pKa

-

BCF, biokoncentráció

-

VISELKEDÉSE A KÖRNYEZETBEN

Abiotikus degradálhatóság és
metabolitok

Nedves levegőn, valamint vízben védő oxidréteg alakul ki rajta, így ellenáll a környezetben található ásványi savaknak.^[10]

Biodegradálhatóság és
metabolitok

-

KÖRNYEZETMINŐSÉGI KRITÉRIUMOK

Határértékek

Egészségügyi határérték levegőben: 0,05 μg/m^3[14]

TLV (TWA): 0.002 mg/ml^[1]

STEL :0.01 mg/ml^[1]

MÉRT KONCENTRÁCIÓJA A KÖRNYEZETBEN

Koncentrációja a környezetben (mérési adat)

Berillium tartalom a talajban 6 ppm.^[9]

A növények a berilliumot (vízoldható vegyületeit) növekedésük során a talajból felveszik, így a növényekben a berillium tartalom 1-40 ppb között változik, mivel ez az érték igen alacsony, így a növényevő állatokban már nem mérhető a berillium.^[9]

Átlagos koncentráció a levegőben: 0,03 ng/m³, a városokban magasabb 0,2 ng/m³ a berillium koncentráció.^[11]

Berillium koncentráció a felszíni vizekben 0,01-0,1μg/l.^[16]

ÖKOSZISZTÉMÁRA GYAKOROLT HATÁS

Vízi ökoszisztémára gyakorolt hatások

Savas pH esetén toxikus a vizinövényekre, élőlényekre. ^[5]

Akut toxicitási adatok (LC50, EC50)

LC50:

Daphnia magna: 18 mg/l^[2]

Lepomis macrochirus:1,3 mg/l (20 mg/l CaCO₃)^[2]

Lemopis macrochirus:12 mg/l (400 mg/l CaCO₃)^[2]

Salvelinus fontinali:5 mg/l ^[2]

Ictalurus punctatus:5 mg/l ^[2]

Pimephales promelas:3,25 mg/l (140 mg/l CaCO₃)^[2]

Pimephales promelas:0,15-0,2 mg/l (20 mg/l CaCO₃)^[2]

Pimephales promelas:11-20 mg/l (400 mg/l CaCO₃)^[2]

Jordanella floridae:3,5-4,4 mg/l^[2]

Carassius auratus:4,8 mg/l^[2]

Poecilla reticulata:0,16 mg/l (22 mg/l CaCO₃)^[2]

Poecilla reticulata:6,1 mg/l (150 mg/l CaCO₃)^[2]

Poecilla reticulata:13,7 mg/l (275 mg/l CaCO₃)^[2]

Poecilla reticulata:20 mg/l (400 mg/l CaCO₃)^[2]

Poecilla reticulata:19-32 mg/l (450 mg/l CaCO₃)^[2]

Ambystoma maculatum: 3,2-8,3 mg/l (22 mg/l CaCO₃)^[2]

Ambystoma maculatum: 18-31 mg/l (400 mg/l CaCO₃)^[2]

Kis rákok: 18 mg/l ^[3]

EC50:

Daphnia magna: 8 mg/l^[15]

T.tubifex: 10 mg/l^[18]

Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC)

LOEC:

Alga növekedés: 100mg/l^[15]

Vibrio fischeri: 0.742-1.49 μg/l^[17]

NOEC:

P.putida: 1,36 μg/l^[18]

M.aeruginosa: 30 μg/l^[18]

S.qaudricauda: 2 μg/l^[18]

C.paramecium: 510 μg/l^[18]

E.sulcatum: 4 μg/l^[18]

U.parduczi: 17 μg/l^[18]

C.caprio: 80 μg/l^[18]

Szárazföldi ökoszisztémára gyakorolt hatások

A berillium fitotoxikus hatású a szárazföldi növényekre,

gátolja a növekedést és csökkenti a hozamot. Magas pH estében a berillium kevésbé fitotoxikus, mivel oldhatatlan formában nem fér hozzá a növényekhez, viszont savas pH esetén igen toxikus.^[5]

Akut toxicitási adatok (LC50, EC50)

LC50:

hörcsög: 2 mg/m^3[15]

egér: 3 mg/m^3[2]

Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC)

NOEC:

B.oleracea: 113 mg/kg^[18]

EMBERRE GYAKOROLT HATÁS

Általános káros hatások

A berillium vízben oldható formáival - szulfátokkal, kloridokkal - való érintkezés nagy koncentrációban heveny dermatitist, orrnyálkahártya-, garat-, légcső- és hörgőgyulladást okozhat. Erős szemirritáló hatással bír.^[4]

A berillium fémpor és a berillium vegyületek erősen izgatják a nyálkahártyákat, náthát, kötőhártya-gyulladást és magas lázat, erős köhögést, majd tüdőgyulladást okoznak. A krónikus mérgezés tünetei a tuberkolózis (tüdőbaj) tüneteihez hasonlítanak. A bőr izgatása miatt rosszindulatú bőrfekélyek is keletkeznek.^[8]

A tartós berillium-mérgezés elsősorban tüdőelváltozásokat, tüdőgyulladást okoz. Pora rákkeltő, izomsorvadást okozhat, szív és májkárosító. Ismétlődő vagy tartós érintkezés esetén bőrirritációt okoz. ^[14]

Lebontás az emberben, távozása a szervezetből

A berillium a levegőből, a táplálékkal, és az ivóvízzel jut a szervezetbe, bőrrel való érintkezés során csak kis mennyiségű vízben oldódó berilliumvegyület juthat a szervezetbe.^[11]

A belélegzett berillium lerakódik a tüdőben, majd egy része a véráramba kerül. Az étellel, itallal szervezetbe kerülő berillium kevesebb, mint 1%-a jut a véráramba. A vérárammal a vesékbe jut a berillium, majd a vizelettel távozik a szervezetből.^[11]

A lenyelt berillium néhány nap alatt távozik a szervezetből. A belélegzett berillium hónapok, évek alatt ürül ki a szervezetből, mivel a véráramba hosszabb idő alatt kerül be.^[11]

Endokrin rendszert károsító

Nem.^[8]

Immunrendszert károsító

-

Szövetkárosító

Igen.^[8]

Mutagén

Igen.^[9]

Karcinogén

Igen, hosszú távú kitettség esetén növeli a tüdőrák kockázatát.^[9]

Reprotoxikus, teratogén

-

Akut toxicitási adatok (LD50)

Patkány:

9,7 mg/kg (orálisan)^[3]

0.5 mg/kg (intravénásan)^[3]

0,19 mg/m³ (belélegezve)^[3]

Krónikus toxicitási adatok (NOEL, LOEL)

Ember:

NOAEL(HEC): 0,01-0,1 μg Be/m^3[11]

LOAEL(HEC): 0,2 μg Be/m^3[11]

EGYÉB JELLEMZŐK

-