Vegyjel: Ra
| Rendszám | 88 | 
| Atomtömeg | 226.0254 g/mol | 
| Elektronegativitás | 0.9 | 
| Sűrűség (20°C-on) | 5 g/cm3 | 
| Olvadáspont | 700 °C | 
| Forráspont | 1140 °C | 
| Atomsugár | 0.230 nm | 
| Ionsugár | ismeretlen | 
| Izotópok | 6 | 
| Elektronszerkezet | [ Rn ] 7s2 | 
| Első ionizációs energia | 509.1 kJ/mol | 
| Második ionizációs energia | 975 kJ/mol | 
| Felfedezte | Pierre és Marie Curie 1898-ban | 
A rádium ezüstfehér színű, fényes, puha, erősen radioaktív elem. A levegő hatására könnyen oxidálódik, ekkor az ezüstfehér fém felületén fekete színű oxidréteg képződik. Világít a sötétben, vízben rádium-hidroxid képződik. Az alkáliföldfém csoport legnehezebb tagja.
Alkalmazások:
A rádiumot felhasználják világító festékek (rádium-bromid formában) készítésére. A rádium és a berillium egykor neutronforrások voltak. Felhasználják a gyógyászatban, a radon gáz előállítására, melyet a rák kezelésében alkalmaznak. A 19. század elején rádiumot használtak adalékanyagként különböző termékekben, mint például fogkrém, hajkrémek és élelmiszeripari termékek is.
