Antimon

Kép forrása
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Antimony_massive.jpg&filetimestamp=20051226001004
Leírás szerzője
Bocz Katalin

HATÓANYAG NEVE, KÉPLETE, MEGJELENÉSI FORMÁJA

Név
IUPAC név

Antimon (Sb, 51)

Vegyületcsoport

15, 5, p (csoport, periódus, mező) félfém

CAS szám

7440-36-0

Molekulaképlet

Sb

Szerkezeti képlet

Romboéderes kristályszerkezet

Megjelenés

Szilárd, ezüstszürke, csillogó [1]

ALKALMAZÁS, HATÁSOK

Alkalmazás,
felhasználási terület

  • Az antimont egyes vegyületeit (oxidok, szulfidok, nátrium-antimonát, és antimon-triklorid) felhasználják tűzálló zománcok előállítására a kerámiaipar részére, és éghető anyagok tűzállóságának növelésére
  • az antimon(III)-szulfid és kálium-klorát keverékét gyufa gyártására használják
  • az elektronika diódák, infravörösfény-detektorok és Hall effektuson alapuló eszközök gyártásánál alkalmazza
  • jelen van különböző ötvözetekben:
    • ólom-antimon (kemény ólom), amit vízvezetékek, lefolyók, ólom akkumulátorok rácsainak gyártására használnak
    • ólom-ón-antimon, amit nyomdákban, betűk gyártására használnak
    • ólom-ón-réz-antimon: siklócsapágyak gyártására használt súrlódáscsökkentő ötvözet
    • az „ólommentes” forrasztóónok 5% antimont tartalmaznak [1]

Elsődleges hatás

Az antimon nem mérgező hatású, amennyiben mennyisége egy bizonyos szint alatt van: a tolerálható napi bevitel 6 µg test-súly kg-onként. Egy bizonyos mennyiség felett az antimon káros hatással lehet az egészségre. Akut intoxikáció (nagy dózisok miatti rövid távú mérgezés) 1 gramm antimon bevitelét követően következhet be; ezt bélrendszerrel kapcsolatos tünetcsoport jellemzi.
A krónikus intoxikáció (hosszú távú mérgezés ismételt bevitelek miatt) hematológiai rendellenességekhez vezet. Az antimon bélrendszeren és a veséken keresztül történő eltávolítása a szervezetből lassú folyamat.
Annak igazolására, hogy anyag kedvező, vagy káros hatása az adagolt mennyiségtől függ, megemlítendő hogy antimonvegyületeket régóta alkalmaznak a gyógyászatban is, pl. két antimontartalmú gyógyszert is használnak a sejten belüli élősködők előidézte fertőzés kezelésére [3].

Mellékhatások

Nem releváns

FIZIKAI-KÉMIAI TULAJDONSÁGOK

Moláris tömeg

121,760 g/mol [1]

Sűrűség

6,697 g/cm³ [1]

Olvadáspont

903,78 K
(630,63 °C, 1167,13 °F) [1]

Forráspont

1860 K
(1587 °C, 2889 °F) [1]

Gőznyomás

P/Pa

1

10

100

1 k

10 k

100 k

T/K

807

876

1011

1219

1491

1858

[1]

Vízoldhatóság

22970 mg/l [4]

Stabilitás

Nem releváns

Hidrolízis

Nem releváns

Fizikai, kémia, biológiai állandók

H, Henry-állandó

0,0245 atm m3/mol [4]

Kow

Log Kow= 0,73 [4]

Koc  [l/kg]

14 ml/g [4]

pKa

Sb(III): 2,7; Sb(V):11 [5]

BCF, biokoncentráció

1 l/kg [4]

VISELKEDÉSE A KÖRNYEZETBEN

Abiotikus degradálhatóság és
metabolitok

Nem releváns

Biodegradálhatóság és
metabolitok

Nem releváns

KÖRNYEZETMINŐSÉGI KRITÉRIUMOK

Határértékek

Ivóvízben:

  • US EPA: 6 µg µg/l
  • Anglia 20 µg/l
  • Kanada 6 µg/l
  • Németország 5 µg/l
  • Japán 2 µg/l
  • Magyarország (ásványvízre): 5 µg/l

Levegőben:

  • Magyarország: 5 µg/m3 (24h) [1]

 

MÉRT KONCENTRÁCIÓJA A KÖRNYEZETBEN

Koncentrációja a környezetben (mérési adat)

Levegőben: 1-170 ng/m3 [6]

Vízben: 5 ppb [6]

Talajban: 1-9 ppm [6]

 Földkéregbeli átlagkoncentrációja: 0,3 μg/g

Óceán, tenger: 0,2 μg/dm3

Édesvíz: 0,2 μg/dm3

Talaj: 1 μg/g

Emberi szervezetben - szárazanyagra számítva - 0,10 μg/g  [12]

ÖKOSZISZTÉMÁRA GYAKOROLT HATÁS

Vízi ökoszisztémára gyakorolt hatások

Az anyag nagyon mérgező a vízi élőlényekre. Az ember számára fontos táplálékláncban bioakkumuláció történik, különösen a rákokban. Vízminőség veszélyességi osztály (WGK): 3

Akut toxicitási adatok (LC50, EC50)

LC50 halakra (96h) 21,9-35,5 mg/l [7]

EC50 Daphnia magna (24h) 55 mg/l [7]

Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC)

LOEC Daphnia magna: 5,4 mg/l [7]

LC50 halakra (28 nap): 0,6 mg/l [7]

Szárazföldi ökoszisztémára gyakorolt hatások

A háromértékű toxikusabb, mint az ötértékű, főként légszennyezéssel juthat be a szervezetbe.

Hatásai: interstitialis pneumonitis,  máj zsíros degeneratív elfajulása.

 

Akut toxicitási adatok (LC50, EC50)

talajban LC50 Fridericia peregrinabunda (48h) 446 mg/m3

[10]

Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC)

Lásd [11] (antimon trioxid)

EMBERRE GYAKOROLT HATÁS

Általános káros hatások

Az antimon és vegyületeinek nagy része mérgező. Az antimonmérgezés tünetei nagyon hasonlóak az arzénmérgezéséhez. Kis adagban fejfájást, szédülést és depressziót okoz. Nagy adagban gyakori és heves hányáshoz vezet, amely pár napon belül halállal végződhet. [1]

Az antimon-triklorid belélegezve vagy a gyomorba kerülve mérgező hatású. A mérgezés tünetei: fémes szájíz, hányinger, hányás, hasmenés, szívgyengeség. Ingerli a torok, az orr és a garat nyálkahártyáit, légzési nehézségeket és fuldoklást okozhat. [2]

Lebontás az emberben, távozása a szervezetből

felhalozódik

Endokrin rendszert károsító

nem

Immunrendszert károsító

nem

Szövetkárosító

igen [8]

Mutagén

nem [8]

Karcinogén

nem [8], de esetenként tüdőrákot okozója lehet

Reprotoxikus, teratogén

nem [8]

Akut toxicitási adatok (LD50)

ORL RAT LD50: 115 mg/kg [9]

HMN LDLo: 2 mg/kg [9]

Krónikus toxicitási adatok (NOEL, LOEL)

NOEL 0,06 mg/kg bw/day [9]

EGYÉB JELLEMZŐK

 

 

Szerző által felhasznált források

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Antimon

[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Antimon-triklorid

[3] http://www.asvanyvizek.hu/fogyasztoi/antimon

[4] www.epa.gov/opptintr/rsei/pubs/tech_app_b_v220.pdf

Technical Appendix B: Physicochemical Properties for TRI Chemicals and Chemical Categories

[5] Meinrat 0. Andreae, Jean-Frangois Asmodi, Panayotis Foster, and Luc Van dack: Determination of Antimony(III), Antimony(V), and Methylantimony Species in Natural Waters by Atomic Absorption Spectrometry with Hydride Generation, Anailycal Chemistry 53 (1981) 1766-1771

[6] http://www.atsdr.cdc.gov/toxprofiles/tp23.pdf

Agency for Toxic Substances and Disease Registry U.S. Public Health Service: Toxicological Profile for Antimony Compounds (1992)

[7] http://www.schema.lu/BEAK-TIME2002.pdf

Literature Review of Environmental Toxicity of Mercury, Cadmium, Selenium and Antimony in Metal Mining Effluents (2002)

[8] A. Leonard, G.B. Gerber: Mutagenicity, carcinogenicity and teratogenicity of antimony Compounds, Mutation Research 366 (1996) 1-8

[9] http://www.who.int/water_sanitation_health/dwq/chemicals/antimony.pdf

Antimony in Drinking-water

Background document for development of WHO Guidelines for Drinking-water Quality

[10] Youn-Joo An, Chang-Yong Yang

Fridericia peregrinabunda (Enchytraeidae) as a new test species for soil toxicity assessmentChemosphere 77 (2009) 325–329

[11] International Antimony Association: Summary of available scientific data on antimony trioxide (2010)

[12] http://nepszerukemia.elte.hu/alkimia_Perenyi.pdf

Zihné Perényi Katalin: Vadászat egy nyomelemre

 

Egyéb felhasznált irodalom:

Commissioned by Campine NV: Critical review on acute ecotoxicity data for antimony ECBI/61/95 Add. 137

Technical Factsheet on: ANTIMONY (As part of the Drinking Water and Health pages, this fact sheet is part of a larger publication: National Primary Drinking Water Regulations)

http://www.pesticideinfo.org/ PAN pesticides database