A stroncium gyakran előfordul a természetben. Elemi állapotban nem található meg. A legfontosabb ásványai: cölesztin (SrSO4) és a stroncianit (SrCO3). A cölesztin gyakran megtalálható üledékes kőzetekben. A főbb bányászati területek: Egyesült Királyság, Mexikó, Törökország és Spanyolország. A világ stroncium termelése mintegy 140,000 tonna évente.
Élettani hatásai:
Néhány élelmiszer tartalmaz kis mennyiségű stronciumot pl. a kukorica 0,4 ppm, a narancs 0,5 ppm, a káposzta 45 ppm, a hagyma 50 ppm és a fejes saláta (74 ppm).
A vízben oldódó stroncium vegyületek nagyobb veszélyt jelentenek az emberi egészségre, mint a vízben nem oldódó. Mivel a vízben oldható formák bekerülhetnek az ivóvízbe. Az emberek kis mennyiségű stronciumnak ki vannak téve a belélegzett levegővel, vagy porral, az étkezéssel, az ivóvízzel, vagy a szennyezett talajjal érintkezés esetén. A legnagyobb valószínűséggel evés vagy ivás közben kerülhet a szervezetbe. Az élelmiszerek, amelyek nagy koncentrációban tartalmaznak stronciumot azok a szemes, leveles zöldségek és a tejtermékek. Az egyetlen stroncium vegyület, amely még kis mennyiségben is nagyon veszélyes az emberi egészségre a stroncium-kromát, amit elsősorban a króm tartalom okoz. A stroncium-kromát tüdőrákot okozhat. Ha a stroncium felvétel rendkívül magas, akár halált is okozhat vagy zavarokat a csontok fejlődésében. Beépülhet a Ca helyére a csontokba. De ez a hatás csak akkor következhet be, ha több ezer ppm tartományban kerül a szervezetbe. A radioaktív stroncium sokkal nagyobb egészség kockázattal jár, mint a stabil stroncium. Ha a felvétel magas vérszegénységet és oxigén hiányt okozhat, rendkívül magas koncentrációban pedig rákot okozhat, aminek következtében károsodnak a sejtek.
Hatása a környezetben:
A környezetben megtalálható a kőzetekben, a talajban, a vízben és a levegőben. A stroncium vegyületei elég könnyen mobilizálódnak a környezetben, mert sok vízoldható vegyülete létezik. A stroncium mindig jelen van a levegőben, por formában, de a koncentrációja nőtt az emberi tevékenységek hatására a szén- és olajégetéssel. A stroncium a levegőből bekerülhet a talajba és a felszíni vizekbe, ahonnan az ivóvízbe is bejuthat. A vízben a növekvő koncentráció az emberi tevékenységnek köszönhető, a hulladékok dömpingszerű vízbe helyezésével. Koncentrációja a talajban is növelhető az emberi tevékenység hatására, mint például szénerőművek hamuja és az ipari hulladékok. A stroncium a talajban feloldódik a vízben, így valószínűleg mélyebbre kerül a földben, és a felszín alatti vizekbe jut. A talajban a talajszemcsékhez kötött állapotban megtalálható mennyiség, akár évtizedekig is megmaradhat, felhalmozódhat. A stroncium az élővilágban fontos vázanyag az egysejtűeknél. A 90Sr izotópja atomorobbanásokkor keletkezik, ez a maghasadás elég hosszú felezési idejű (28 év) terméke.