Útak Közép-magyarországon

Közlekedés Közép-Magyarországon

Kép forrása: 
http://www.kozpontiregio.hu/0/kozlekedes.jpg
Leírás szerzője: 
KÖRINFO
Útak Közép-magyarországon

A Közép-Magar Régió közlekedési útvonalait mutatja a térkép.

A Közép-magyarországi Régiót Európa közlekedési tengelyei, az ún. "Helsinki-folyosók" közül három fő, és két mellék korridor érinti: IV. Berlin/Nürnberg-Prága-Pozsony/Bécs-Budapest-Konstanca /Szaloniki /Isztambul; V. Velence-Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest-Ungvár-Lvov; VII. Duna; V/C. Plocse-Szarajevó-Eszék-Budapest; X/B. Budapest-Újvidék-Belgrád folyosók. A Közép-magyarországi Régió az Észak- és Dél-Európa, valamint Nyugat és Kelet-Európa közötti áramlási irányok gyűjtő- és elosztó központja, ezért jó eséllyel válhat az európai régiók/városhálózat meghatározó szereplőjévé.

Közúthálózat:

2003-2006 között a tervek szerint jelenleg meglévő 633 km hosszú gyorsforgalmi úthálózat 420 km új gyorsforgalmi úttal egészül ki A Sztráda Expressz program program keretében tovább épül az M0-ás autópálya. 2015-ig szóló gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési program során prioritást élvez a főváros átmenő forgalomtól való tehermentesítése (új Duna hidak és rávezető gyorsforgalmi útszakaszok építésével). közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztésében kiemelkedő feladat a budapesti agglomeráció közúti forgalmi problémáinak megoldása, az ország keleti és déli régiói elérhetőségének javítása és az EU tagságból következő forgalomnövekedés levezetése a nemzetközi közlekedési folyosókon.

Vasúti közlekedés

Az országos vasúti törzsvonal hálózat, mint minden közlekedési módozat, centrálisan szervezett. Budapestről 11 vasútvonal indul ki, amelyek közül 8 törzsvonal, 3 mellékvonal. A helyközi közlekedésben jelentős szerepet játszik a vasút, magas a fővárosba vasúton ingázók munkavállalók által generált forgalom. Sűrűsége és eloszlása ugyan megfelelő, de nagyon elöregedett a járműpark, és a villamosított pályaszakaszok aránya is alacsony. A pályatest állapota különösen megnehezíti egy korszerű, gyors, környezetbarát közlekedési rendszer viszonylag gyors kialakítását.

Vízi közlekedés

Az ország belvízi hajózásában a Duna játssza a fő szerepet, amely egyben a VII. számú transzkontinentális folyosó is. A Budapest feletti szakasz elégtelen medermélysége tartósan rontja a vízi áruszállítás gazdaságosságát, határainkat elhagyva pedig szerbiai szakaszán jelenleg a hajózhatóság feltételei korlátozottak. A nemzetközi és belföldi áruforgalom a Csepeli Szabadkikötőben összpontosul. A százhalombattai kikötő kizárólag folyékony áruk rakodására alkalmas kikötő van. Menetrendszerű, személyforgalom csak a fővárosban, illetve Budapesttől északra van, ez is leginkább idegenforgalmi céllal üzemel.

Légi közlekedés

A repülőtérre tavaly összesen 88 ezer 500 járat érkezett, illetve indult, mely 13,5%-os növekedést jelent az előző évhez képest - derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Ferihegy utasforgalma 2003-ban 5 millió fő volt, 12%-kal több mint egy évvel korábban. Az összes kereskedelmi utasforgalom döntő részben Európán belül bonyolódott. A menetrend szerinti járatok által érintett légikikötők sorrendjében 2003. I–III. negyedévéhez képest változás nem történt, a legkedveltebb célkikötők: Frankfurt, London/Heathrow, Párizs/Charles-de-Gaulle, Amszterdam, München. Kedvező változásnak tekinthető, hogy nő a régióba, környező országokba a desztinációk száma, amely hozzájárulhat a régiós üzleti kapcsolatok
fejlődéséhez, és a „fapados” társaságok megjelenése, melyek alacsonyabb áraikkal többek
számára teszik elérhetővé az utazást.
A Budaörsi füves pályájú repülőtér a kisgépes forgalom fogadásával fontos kiegészítő szereppel bír a nemzetközi üzleti kapcsolatokban, valamint a régió szabadidő és sport célú ellátásában, a Dunakeszi, Gödöllő, Budakeszi-Farkashegy, Hármashatár-hegy repülőterekkel közösen.

Várható fejlesztések

Az ország tranzit forgalmának növekedése 5-7 százalékos dinamikát mutat. Az ezzel járó forgalomnövekedés, zsúfoltság kettős környezeti terheléssel jár. Az intézkedés három komponensen keresztül járul hozzá a fenti problémák megoldásához. Az intézkedés 2006. végéig 53,1 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az 1500 kilométer hosszú Párizs–Strasbourg–München–Bécs–Győr–Budapest vasútvonal a Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) kiemelt beruházása lenne. A teljes szakasz kiépítését 2015-re tevezik.

Európai Uniós kiemelt közlekedési beruházások

A 2004. áprilisában az EP-ben véglegesen jóváhagyott listáján összesen 30 projekt szerepel. Ezek közül négy érinti Magyarországot: a Ljubljana-Budapest vasútvonal felújítása 2015-ig; a Szófia-Budapest autópálya Nagylak-Nagyszeben szakasza 2007-ig; a Duna Palkovicovo-Mohács szakaszának kotrása 2014-ig; és a Budapest-Bécs útvonal határátlépő szakasza 2010-ig.

Közép-magyarországi statisztika

Autópálya autóút  158 km
Első és másodrendű  486 km
Egyéb országos közút (km) 1908
Közút összesen (km)  2605
100 km2-re jutó országos közút (km)  37,6
100 km2-re jutó vasút hossza (km)  10,3

Szerző által felhasznált források: