A földigiliszta gyakran használatos állat környezettoxikológiai textekben. A következő fajta vizsgálatokat lehet elvégezni vele:
Az akut toxicitási teszt esetén a vizsgált oldattal illetve talajkivonattal nedvesített szűrőpapírra helyezik a tesztorganizmust, majd 24 és 48 óra elteltével megszámolják az elpusztult egyedeket.
A mesterséges talaj teszt során nemzetközi szabványok szerint a tesztelendő minta szuszpenzióját a mesterséges talajba keverik, amelyre ráhelyezik a tesztorganizmusokat, majd 7 és 14 nap elteltével, megszámolják az elpusztult gilisztákat.
Az artisol teszt esetében a vizsgálandó oldatot szilikagélbe (Artisol) keverik. 7 nap után az elpusztult egyedeket eltávolítják a gél felszínéről. Végpontként a túlélő egyedek száma szolgál.
A szubletális toxicitás teszt során az E. fetida egyedeket a vizsgálandó mintát is tartalmazó mesterséges talajba keverik. 3 hét elteltével tömegméréssel meghatározzák a giliszták növekedését, valamint megszámolják a keletkezett kokonokat. A kokonokból további 5 hét inkubálás után kikelő gilisztákat vizsgálják, meghatározva ezzel a szaporodóképességet.
http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/mezgaz/kornybio/labor/fcandida.doc