Az élesztőgombák eukariota, vagyis valódi sejtmaggal és sejtszervecskékkel rendelkező sejtekből állnak. Ivartalan szaporodási módjuk a sarjadzás. Általában egysejtűek, de bizonyos körülmények között álmicéliumokat képesek képezni, melyek hasonlítanak a penészgombák micéliumaihoz. Egyes kutatók szerint az élesztőgombák eredetileg a penészgombákhoz hasonló felépítésűek voltak, de az evolúció során alkalmazkodtak a folyadékban éléshez, így lettek egysejtűek.
Az élesztőgombák között egy sor hasznos faj van, melyeket élelmiszereink előálíltásához hasznosítunk (kenyér, bor, sör), de az alkohol ipari előálíltásában is szerepet játszanak. A kefir előállításában a laktobacilluszokkal szimbiózisban élő gomba, a Candida pseudotropicalis vesz részt.
Az élesztőgombáknak az élelmiszerek romlásában is szerepük lehet.
Vannak köztük humán patogének, mint például a Candida albicans a Cryptococcus neoformans vagy a Rhodotorula mucilanigosa, melyek fertőzést, un. kandidiázist okozhatnak az emberi szervezetben.