Az élőcsíraszám meghatározása a sejtek szaporításával összefüggésben, tenyésztéses módszerekkel történik. A kiinduló lépés homogén szuszpenzió készítése a vizsgálandó anyagból. Az alapszuszpenziókból tízes léptékű higítási sorozat tagjaiból folyékony tápoldatba vagy szilárdított táptalajba vagy ennek felületére oltanak. Megfelelő inkubáció után megfigyelik, hogy milyen higításokból végzett leoltásnál mutatkozik mikroorganizmus fejlődés a folyékony táptalajban, illletve a szilárd táptalajok esetén megszámlálják a kifejlődött telepeket.
1. Határhigításos eljárás: a több párhuzamos határhígitás statisztikai módszerekkel kiszámított eredményét "legvalószínűbb csíraszámnak" nevezik, az angol "most probable number" lerövidítésével MPN módszerként is jelölik. Az alapszuszpenziót addig hígítjuk, amíg az utolsó higítás 1 ml-ében valószínűleg már nincs élő sejt. Így különböző mértékű higitásokkal körbehatárolják azt, amelyben milliliterenként már csak egy mikroba van jelen. Feltétel, hogy a sejtek véletlen eloszlásban legyenek jelen a törzsszuszpenzióban. 3, 5 vagy 7 párhuzamos alkalmazására van szükség. A kiértékelés ismert valószínűségi eloszlás alapján (Hoskins-féle táblázat) történik.
2. Telepszámlálásos eljárások - lemezöntéses módszer: a vizsgálandó anyagból előállított alapszuszpenzióból higítási sort készítünk, majd az előzetesen becsült élőcsíra-szám alapján a várható sejtszámnak megfelelően higításokból leoltunk. Tenyésztés után a kifejlődött telepeket megszámoljuk, a higítás ismeretében az élőcsíra-számot visszaszámoljuk a szélesztett higított szuszpenzió mennyiségéből.
3. Membránszűréses eljárás: ezzel az eljárással kis csíraszámú anyagok összes vagy élőcsíra tartalma határozható meg. A szűréssel a mikroorganizmusokat a membránon dúsítjuk. Szűrés után a szűrő által visszatartott mikroorganizmusokat megfesthetjük és mikroszkóp alatt megszámlálhatjuk, vagy a szűrőmembránt szilárdított tápközeg felületére tesszük és megfelelő tenyésztés után megszámláljuk a kifejlődött telepeket. A membránszűrő pórusméretét a vizsgálandó mikroorganizmus mérete alapján válaszjuk meg. A szűréshez általában vízlégszivattyút használunk.
BME Vegyészmérnöki Kar Tanszéki Munkaközösség (1993) Ipari mikrobiológiai gyakorlatok, (Szerkesztő: Puskás, A.) Műegyetemi Kiadó, Budapest