Számlálókamrás eljárások

Számlálókamrás eljárások csíraszám meghatározásra

Szerző:
Fekete-Kertész Ildikó

A számlálókamrák különlegesen kiképzett tárgylemezek, amelyeken ismert területű beosztás található. A fedőlemez feltételével meghatározott magasságú réteg keletkezik és ezáltal a beosztásban elhelyezkedő folyadék térfogata ismert.

1. Bürker-kamra: két négyzethálós beosztású teret tartalmaz. A kisalakú négyzetek területe 1/400 mm2, a nagyalakúak területe 1/25mm2. Mélységük fedőlemezzel való lefedésnél 0,1 mm. Az 1 milliliterben lévő sejtszámot úgy számíthatjuk ki, hogy a kisalakú négyzetekhez tartozó átlagos sejtszámot 4×106-nal, a nagy négyzetekhez tartozót 2,5×105-nel megszorozzuk. A Bürker-kamra két egymástól vájattal elválasztott négyzetes beosztást tartalmaz, így két különböző szuszpenzió vizsgálatára alkalmas. A megszámlálandó négyzeteket a számlálókamra egész felületéről véletlenszerűen választjuk ki. A számlálásnál célszerű következetesen a felső és a jobb oldali határvonalon levő sejteket a négyzet belsejében levőkhöz adni. Egy-egy sejtszuszpenzió sejtszámának meghatározása során legalább 500 sejtet kell megszámolni. A sejtcsoportokat és sarjadzó élesztőket egynek kell számolni és ebben az esetben sejthalmaz számot adunk meg. Amennyiben nagyon sűrű a tenyészet, számlálás előtt higítani kell. Az érzékenység alsó határa 106 sejt/ml. Elsősorban élesztők és penészspórák számlálására használják.

2. Thoma-kamra: a Bürker-kamra kisalakú négyzetének megfelelő beosztást tartalmaz, a folyadékréteg vastagsága 0,1 mm. Elsősorban élesztők számlálására alkalmazzák.

3. Helber-kamra: felépítése azonos a Bürker-kamrával, de a mélysége kisebb (0,02 mm). Így a kis négyzeteknek megfelelő térfogat 0,00005 mm3. Az 1 ml-re való átszámítás szorzószáma 2×107. A kis rétegvastagság miatt baktériumok számlálására alkalmas. A sejtek mozgása úgy akadályozható meg, hogy a vizsgált szuszpenziót 0,4%-os  steril agarral 1:1 arányban elkeverjük.

4. Howard-kamra: penészgomba fonalak jelenlétének megállapítására szolgál. Középső részén egy köralakú kiemelkedő rész van. A kiemelkedő rész mellett két ennél 0,1 mm-el magasabban elhelyezett üvegléc található. Ha az üveglécre ráhelyezik a tárgylemezt, a középső kiemelkedő részén a vizsgált anyag 0,1 mm-es rétegvastagságban helyezkedik el. A nagyítást úgy állítjuk be, hogy a látótér átmérője 1,382 mm legyen, így a látótér területe 1,5 mm2. Tekintetbe véve a 0,1 mm-es rétegtávolságot a térfogat 0,15 mm3. A vizsgálatnál megállapítják azon látóterek számát, melyekben penészfonál található. A pozitív látóterek százalékos aránya a Howard szám.

Forrás

BME Vegyészmérnöki Kar Tanszéki Munkaközösség (1993) Ipari mikrobiológiai gyakorlatok, (Szerkesztő: Puskás, A.) Műegyetemi Kiadó, Budapest