A mikroorganizmusok száma, illetve tömege kicsi méretük és nagy koncentrációban való előfordulásuk miatt még mikroszkóppal is nehézkes, segédeszközt igényel. Egy további lehetőség a higitás, melynek segítségével pontosan ismert mértékben csökkentjük a vizsgálandó minta sejtszámát. A mikrorganizmusokat tartalmazó mintából optikai vagy más fizikai, illetve kémiai módszerrel a sejtek számával, illetve koncentrációjával arányos jellemzőt mérünk: ez lehet konkrtan a sejtek száma, de lehet a sejtszámmal arányos fizikai vagy kémiai jellemző, például fényelnyelés, zavarosság, a sejteket felépítő valamely komponens koncentrációját, stb. Ezek a módszerek nem tesznek különbséget az élő és élettelen sejtek között, ezért is nevezzük őket összcsíraszám meghatározási módsztereknek. Az egészségügyben, az élelmiszerminősítésben és a környezetii kockázatok megítélésében egyaránt alkalmazzák ezeket a sejszámlálási módszerekt, szabványok alapján végzik és minőségi kritériumok alapján értékelik az eredményeket. sA sejtszámlálási eljárásokat három csoportban tárgyaljuk:
– Mikroszkópos módszerek: mérés és számlálás
- Zavarosság-mérés
– Műszeres részecskeszámlálás
– Sejttömeg, illetve sejtalkotóelem analitikai meghatározás
Mikroszkópos módszerek: a mikroszkópos eljárások többsége közvetlenül a milliliterenkénti sejtszámról ad felvilágosítást. A számlálókamrák különlegesen kiképzett tárgylemezek, amelyeken ismert területű beosztás található. A fedőlemez feltételével meghatározott magasságú réteg keletkezik és ezáltal a beosztásban elhelyezkedő folyadék térfogata ismert.
Műszeres részecskeszámlálás: tiszta mikroorganizmus-szuszpenziók összes csíraszámának közvetlen meghatározására alkalmas. Az elektronikus részecskeszámláláshoz a mikrobákat elektrolitoldatba (pl. fiziológiás NaCl oldat) szuszpendáljuk és kapillárison szívjuk át, melynek mindkét végén elektród van. A létrehozott áramkör ellenállását a részecskék befolyásolják. A kapott feszültségimpulzusok felerősíthetők és számuk az áthaladt részecskék számával lesz azonos. A kapillárisok változtathatóak és diszkriminátorral felszerelve a mikrobák nagyságeloszlása is meghatározható.
Sejttömeg mérés:
A biomassza tömegét optikai, tömegszerinti és kémiai módszerekkel határozhatjuk meg. A sejttömegen kívül annak valamelyik alkatrésze is elegendő lehet, főként állandó és ismert összetételű sejteknél, pl. nitrogén, szén esetleg vegyületek, pl. fehérjetartalom, cukortartalom, stb.
BME Vegyészmérnöki Kar Tanszéki Munkaközösség (1993) Ipari mikrobiológiai gyakorlatok, (Szerkesztő: Puskás, A.) Műegyetemi Kiadó, Budapest