A hidrogén az első elem a periódusos rendszerben. Normál körülmények között színtelen, szagtalan, íztelen gáz, amely kétatomos molekulákat alkot (H2). Csak egy elektronnal rendelkezik, elektronhéja pedig két elektronnal telítődik, ezért a hidrogénatom egy elektron felvételével vagy leadásával egyaránt ionná alakulhat, így pozitív töltésű hidrogénion (proton; H+), illetve negatív töltésű hidridion (H-) képződik. Az legfontosabb vegyületei a víz és a szénhidrogének. Széles körben elterjedt nemcsak a Földön, hanem az egész univerzumban. Három izotópja létezik: az 1-es tömegszámú prócium, amely a természetben megtalálható hidrogén 99.985%-a; a 2-es tömegszámú deutérium, amely 0,015%-ot tesz ki; és nyomokban a 3-as tömegszámú trícium, amely radioaktív, bétasugárzás kibocsátása közben 12,5 év felezési idővel elbomlik. A hidrogén gyúlékony, jobban oldódik szerves oldószerekben, mint vízben, sok fém elnyeli. Normál hőmérsékleten kevéssé reaktív anyag, de magas hőmérsékleten reakcióképes, katalizátorként alkalmazható.
További infrmációt talál a "Hidrogén" alatt.
A hidrogén vegyületei közül ebben a képtárban részletesen tárgyaljuk az alábbiakat:
- víz
- nehézvíz
- hidroxidok
- hidridek.