Az ipari méretekben előállított zsíroldható lipázokat, azaz zsírbontó enzimeket a következőkhöz használják:
- élelmiszerek előállításánál, például tejtermékek ízanyagainak kialakítására vagy tésztafélék, lisztkészítmények állagának kialakítására
- kozmetikumokban
- mosási segédanyagként például a modern mosóporokban.
A lipázoknak fontos szerepük van az élő szervezetben, elsősorban az emésztés során. A lipázok segítik a zsírfelvételt. A zsír csak vízoldható (vizes emuzió) formában képes felszívódni és bekerülni a vérbe.
A vérárammal is csak vízben (vérben) emulgeált formában tud eljutni a megfelelő szervekhez. A szervekben a zsír vagy elég, vagy beépül a szervezetbe, például a sejthártyába vagy a sejten belüli hártyákba, membránokba.
A lipázok tulajdonképpen észterázok, melyek a zsírokban (trigliceridekben) lévő észterkötéseket bontják.
Ipari lipáz enzim előállításához baktériumokat, élesztőgombákat és fonalas gombákat alkalmaznak. Az enzimtermelés fermentorokban történik: először felszaporítják a mikroorganizmust, majd a fermentációs körülményeket az enzimtermelés szempontjából optimálisra állítva megkezdik az enzim termeltetését.
Az ipari lipáztermelésre vizsgált vagy alkalmasnak talált baktériumok közül említést érdemelnek a Pseudomononas, Achromobacter, Arthrobacter, Streptomyces, Staphylococcus, stb. nemzetség fajai.
A gombák közül elsősorban a fonalas gombák alkalmasak ipari célokra, így az Aspergillus, a Mucor és Rhizopus, Geotrichum, Penicillium, a Humicola nemzetség tagja, de az élesztőgombák, elsősorban a Candidák, Hansenulák, Saccharomycesek (pl. Saccharomyces lipolytica) között is akadnak jó termelő fajok és törzsek.