Napraforgó (Helianthus annuus)

Kép forrása
Molnár Mónika
Leírás szerzője
Zemplényi Zalán

Tesztorganizmus neve 

Latin név

Helianthus annuus

Magyar név

napraforgó

Angol név

sunflower

Rendszertani besorolás

-          ország

Plantae (Növények)

-          törzs

Magnoliophyta (Zárvatermők)

-          osztály

Magnoliopsida (Kétszikűek)

-          rend

Asterales (Fészkesvirágzatúak)

-          család

Asteraceae (Őszirózsafélék)

-          nemzetség/nem

Helianthus

-          faj

Helianthus annuus

Tesztorganizmus jellemzői

Élőhely

szabadföld

Fontosabb külső jegyek

Gyökérzete jól fejlett, mélyre hatoló, dúsan elágazó

főgyökér és dúsan fejlődött oldalgyökerek, melyek

60-70 cm mélységig szövik át a talaj felső részét.

Szára erőteljes, a fajtától függően 1,5-2,5 m

magas. Szára 2,5-4 cm átmérőjű, érés idején elfásodó.

A napraforgónak szórt állású, nagy szív

alakú, serteszőröktől érdes levelei vannak.

Virágzata fészkes virágzat.

Táplálkozás

Autotróf táplálkozás, fotoszintézissel.

Mérsékelt tápanyagigény, jó tápanyagfeltáró képesség. [2]

Szaporodás

ivaros, zárvatermő, virágai hímnősek

Egyéb fontosabb jellemzők

Egyéves vagy évelő növények. Kaszattermésének színe fekete, fehér vagy csíkozott. Magja 30-50 % olajat és 30 %-nál is több fehérjét tartalmaz. Olaja kitűnő minőségű (gyógyhatású), ezért elsősorban étkezésre használják. Alapanyaga a margarin-, szappan- és kencegyártásnak is. Nagy zöld tömeget ad, ezért silózásra és zöldtrágyázásra is alkalmas. [2] [3] [4]

Szabványok és referenciák

Szabványosított tesztmódszer?

nem

Szabvány típusa, száma

-

Nem szabványos tesztmódszerek

[5]

Környezettoxikológiai alkalmazás

Tesztorganizmus fenntartása [5]

- szobahőmérséklet [5]

A talajra vonatkozóan igen speciális körülmények szükségesek a teszt során: [5]

- a talaj összetétele: kb. 26% agyag, 22% iszap, 50% homok

- a talaj pH: 7,2

- szervesanyag tartalom: 0,8%

- N tartalom: 0,05%

- kationcserélő képesség: 11,27 mol/100g talaj

- elektromos vezetőképesség: 1,1 dS-1

- kálium koncentráció: 22,73mg/kg

- víztároló kapacitás: 62%

- nedvességtartalom: 34%

Teszteléshez használt organizmus jellemzői

Az életkor attól függ, hogy milyen tesztet végzünk. A hivatkozott cikkben megtalálható csíráztatási teszt, azaz mag kell hozzá, gyökérnövekedés gátlási teszt és szárnövekedés gátlási teszt is, amelyhez kifejlett növény kell. Az életkorra vonatkozóan szigorúbb megkötés nincs.

Fiziológiai körülmények: a talajra vonatkozó fiziológiai körülmények tartása, a növény szempontjából speciális körülményt nem használtak a szerzők. [5]

Tesztorganizmus érzékenysége

nehézfémekre érzékeny: ólom, kadmium, nikkel, réz

Tesztmódszer alkalmassága

talaj

Tesztelés elve

Nehézfémek hatására a magok kicsírázásának aránya csökken, a gyökér és a szár növekedése pedig gátolt, lelassul. [5]

Tesztmódszer leírása

A teszt célja a magok csírázásának gátlása koncentrációfüggő. A kutatást az a tapasztalat indította el, hogy kadmium, nikkel és ólom esetében 5 ppm szennyező anyag tartalomig nagyon alacsony toxikus hatás (csírázás gátlás) tapasztalható, 5 ppm réz pedig még növelte is a csírázási arányt.

Az utóbbi anomáliát leszámítva megállapítható, hogy a nehézfémek jelenléte a talajban gátolja a magok kicsírázását.

Az említett nehézfémeket 10ppm, 20ppm, 40ppm és 50ppm mennyiségben adták a mintákhoz és vizsgálták a kicsírázott magok arányát.

Az alkalmazott nehézfémek mért csírázás gátló hatásának sorrendje: Cd > Cu > Ni > Pb >Zn  [5]

Mérési végpontok

kicsírázott magok aránya a mintában található összes maghoz viszonyítva [5]

Vizsgálati végpontok

krónikus teszt: MATC

Méréshez szükséges műszerek

az eredmény szabad szemmel is látható, nem igényel műszert

Tesztek időigénye

két hét, azaz 14 nap [5]

Egyéb

Megjegyzések

Egyszerű, hatékony és hasznos módszernek ítélem.

Szerző által felhasznált források

1.  http://bioweb.uwlax.edu/bio203/s2008/mitchell_sara/Classification.htm

(letöltve: 2012 11.03.)

 

2. /sites/default/files/001_4_1_napraforgo.pdf

(letöltve: 2012 11.03.)

 

3.  Növénytan: Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar

Növénytani Tanszékének munkatársai Mosonmagyaróvár,  2006 (elektronikus jegyzet)

 

4.  Magyar Nagylexikon 13. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2001

 

5. Chhotu D. Jadia, Madhusudan H. Fulekar: Phytoremediation: The Application of Vermicompost to Remove Zinc, Cadmium, Copper, Nickel and Lead by Sunflower Plant, Environmental Biotechnology Laboratory, Department of Life Sciences, University of Mumbai, Santacruz (E), Mumbai – 400 098, Mumbai, India