Tesztorganizmus neve | |
Latin név | Helianthus annuus |
Magyar név | napraforgó |
Angol név | sunflower |
Rendszertani besorolás | |
- ország | Plantae (Növények) |
- törzs | Magnoliophyta (Zárvatermők) |
- osztály | Magnoliopsida (Kétszikűek) |
- rend | Asterales (Fészkesvirágzatúak) |
- család | Asteraceae (Őszirózsafélék) |
- nemzetség/nem | Helianthus |
- faj | Helianthus annuus |
Tesztorganizmus jellemzői | |
Élőhely | szabadföld |
Fontosabb külső jegyek | Gyökérzete jól fejlett, mélyre hatoló, dúsan elágazó főgyökér és dúsan fejlődött oldalgyökerek, melyek 60-70 cm mélységig szövik át a talaj felső részét. Szára erőteljes, a fajtától függően 1,5-2,5 m magas. Szára 2,5-4 cm átmérőjű, érés idején elfásodó. A napraforgónak szórt állású, nagy szív alakú, serteszőröktől érdes levelei vannak. Virágzata fészkes virágzat. |
Táplálkozás | Autotróf táplálkozás, fotoszintézissel. Mérsékelt tápanyagigény, jó tápanyagfeltáró képesség. [2] |
Szaporodás | ivaros, zárvatermő, virágai hímnősek |
Egyéb fontosabb jellemzők | Egyéves vagy évelő növények. Kaszattermésének színe fekete, fehér vagy csíkozott. Magja 30-50 % olajat és 30 %-nál is több fehérjét tartalmaz. Olaja kitűnő minőségű (gyógyhatású), ezért elsősorban étkezésre használják. Alapanyaga a margarin-, szappan- és kencegyártásnak is. Nagy zöld tömeget ad, ezért silózásra és zöldtrágyázásra is alkalmas. [2] [3] [4] |
Szabványok és referenciák | |
Szabványosított tesztmódszer? | nem |
Szabvány típusa, száma | - |
Nem szabványos tesztmódszerek | [5] |
Környezettoxikológiai alkalmazás | |
Tesztorganizmus fenntartása [5] | - szobahőmérséklet [5] A talajra vonatkozóan igen speciális körülmények szükségesek a teszt során: [5] - a talaj összetétele: kb. 26% agyag, 22% iszap, 50% homok - a talaj pH: 7,2 - szervesanyag tartalom: 0,8% - N tartalom: 0,05% - kationcserélő képesség: 11,27 mol/100g talaj - elektromos vezetőképesség: 1,1 dS-1 - kálium koncentráció: 22,73mg/kg - víztároló kapacitás: 62% - nedvességtartalom: 34% |
Teszteléshez használt organizmus jellemzői | Az életkor attól függ, hogy milyen tesztet végzünk. A hivatkozott cikkben megtalálható csíráztatási teszt, azaz mag kell hozzá, gyökérnövekedés gátlási teszt és szárnövekedés gátlási teszt is, amelyhez kifejlett növény kell. Az életkorra vonatkozóan szigorúbb megkötés nincs. Fiziológiai körülmények: a talajra vonatkozó fiziológiai körülmények tartása, a növény szempontjából speciális körülményt nem használtak a szerzők. [5] |
Tesztorganizmus érzékenysége | nehézfémekre érzékeny: ólom, kadmium, nikkel, réz |
Tesztmódszer alkalmassága | talaj |
Tesztelés elve | Nehézfémek hatására a magok kicsírázásának aránya csökken, a gyökér és a szár növekedése pedig gátolt, lelassul. [5] |
Tesztmódszer leírása | A teszt célja a magok csírázásának gátlása koncentrációfüggő. A kutatást az a tapasztalat indította el, hogy kadmium, nikkel és ólom esetében 5 ppm szennyező anyag tartalomig nagyon alacsony toxikus hatás (csírázás gátlás) tapasztalható, 5 ppm réz pedig még növelte is a csírázási arányt. Az utóbbi anomáliát leszámítva megállapítható, hogy a nehézfémek jelenléte a talajban gátolja a magok kicsírázását. Az említett nehézfémeket 10ppm, 20ppm, 40ppm és 50ppm mennyiségben adták a mintákhoz és vizsgálták a kicsírázott magok arányát. Az alkalmazott nehézfémek mért csírázás gátló hatásának sorrendje: Cd > Cu > Ni > Pb >Zn [5] |
Mérési végpontok | kicsírázott magok aránya a mintában található összes maghoz viszonyítva [5] |
Vizsgálati végpontok | krónikus teszt: MATC |
Méréshez szükséges műszerek | az eredmény szabad szemmel is látható, nem igényel műszert |
Tesztek időigénye | két hét, azaz 14 nap [5] |
Egyéb | |
Megjegyzések | Egyszerű, hatékony és hasznos módszernek ítélem. |
1. http://bioweb.uwlax.edu/bio203/s2008/mitchell_sara/Classification.htm
(letöltve: 2012 11.03.)
2. /sites/default/files/001_4_1_napraforgo.pdf
(letöltve: 2012 11.03.)
3. Növénytan: Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
Növénytani Tanszékének munkatársai Mosonmagyaróvár, 2006 (elektronikus jegyzet)
4. Magyar Nagylexikon 13. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2001
5. Chhotu D. Jadia, Madhusudan H. Fulekar: Phytoremediation: The Application of Vermicompost to Remove Zinc, Cadmium, Copper, Nickel and Lead by Sunflower Plant, Environmental Biotechnology Laboratory, Department of Life Sciences, University of Mumbai, Santacruz (E), Mumbai – 400 098, Mumbai, India